Ukrajna NATO-csatlakozása nincs napirenden mindaddig, amíg a háború dúl, a kérdés az, mi történik majd, ha véget ér – jelentette ki Jens Stoltenberg, a szövetség főtitkára.
A főtitkár egy brüsszeli fórumon ismertette a júliusi vilniusi csúcstalálkozó előkészületeit, ahol a témáról tanácskoznak majd a szövetséges országok. Elismerte, hogy a szövetség tagjai megosztottak Ukrajna esetleges felvételével kapcsolatban.
„Ebben a kérdésben a szövetségen belül eltérőek a nézetek” – mondta Stoltenberg, emlékeztetve arra, hogy „a döntéshozatal a NATO-ban konszenzussal történik. Hozzátette, hogy az elkövetkező napokban telefonon fog tárgyalni a szövetségesekkel arról, „miként lehet válaszolni Ukrajna NATO-tagságra irányuló törekvéseire”.
„Senki sincs abban a helyzetben, hogy pontosan megmondja, mi lesz a végső döntés a vilniusi csúcstalálkozón ebben a kérdésben” – szögezte le. Véleménye szerint a háború révén Ukrajna egyre közelebb kerül a NATO-hoz, például az ukrán pilóták kiképzése az F-16-os vadászgépek használatára nagyobb interoperabilitást eredményez majd.
Stoltenberg úgy értékelte, hogy Ukrajna jelenleg a volt szovjet rendszer és a nyugati világ katonai eszközeit használja, ezért a vilniusi csúcson reményei szerint a szövetségesek többéves stratégiát fogadnak majd el, amely segíteni fogja Kijevet a NATO-doktrínákra, és felszerelési szabványokra való átállásban.
„Lehet, hogy ez kicsit technikainak hangzik, de rendkívül fontos tényező” – hangsúlyozta.
Kijev tavaly szeptemberben bejelentette, hogy gyorsított tagságra pályázik, miután Oroszország bejelentette négy ukrajnai megye annektálását. Stoltenberg áprilisi kijevi látogatása során kijelentette, hogy Ukrajna jogos helye az euroatlanti családban, a NATO-ban van. A szövetségesek 2008-as bukaresti csúcstalálkozójukon megállapodtak abban, hogy Ukrajna NATO-tag lesz, de ezzel kapcsolatban semmilyen határidőt vagy időpontot nem rögzítettek.
Lázálom: Lavrov szerint a NATO-országok résztvevői az orosz-ukrán háborúnak
„Ténylegesen és de jure a NATO-országok közvetlenül részt vesznek a konfliktusban Kijev oldalán. Ez a felelőtlen irányvonal lényegesen megnöveli a nukleáris hatalmak közötti közvetlen katonai összecsapás veszélyét” – jelentette ki Szergej Lavrov. Az orosz külügyminiszter hangot adott azon álláspontjának, miszerint a NATO „kíméletlen keleti terjeszkedése lényegében ugyanazokat a szándékokat tükrözi, mint amelyek Hitler Drang nach Osten politikájának alapját képezték. A valódi szándékok már 2021 decemberében nyilvánvalóvá váltak, mert a nyugati országok elutasították, amikor Oroszország jogilag kötelező érvényű biztonsági garanciákat követelt.
(Mindezt azok után állítja Lavrov, hogy Putyin számos nemzetközi szerződést megszegve annektálta a Krím-félszigetet, beavatkozott a Donyeck-medence szeparatistáinak oldalán Ukrajna belügyeibe. A történelem megmutatta, hogy ha engednek egy agresszornak, akkor annak még inkább megjön az étvágya, ezért segítenek a nyugati demokráciák a megtámadott Ukrajnának. A -szerk- megj.)
