Bűncselekmény hiányára hivatkozva védenceik felmentését kérték perbeszédükben a védők a Sukoró-ügyként ismert per keddi tárgyalásán a Szolnoki Törvényszéken. Az elsőrendű vádlottnak, Tátrai Miklósnak, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. volt vezérigazgatójának ügyvédje azt mondta: a vádlottak semmiféle bűncselekményt nem követtek el, és nem érte vagyoni kár az államot.
Hozzátette: a 2002 és 2009 között Magyarországon kormányzati tisztséget betöltők közül bárki más ülhetne a vádlottak padján. Szerinte az ügy lényege, hogy rá lehessen sütni az akkori baloldali politikai erőkre a korrupció bélyegét, és ez sikerült is. Az ügyvéd perbeszéde elején a vádirat általa vélt hiányosságait sorolta fel, majd később úgy fogalmazott: a „kínban fogant, de kétségtelenül jól megfogalmazott vád nem alkalmas a tényállás alátámasztására”.
A tárgyaláson a többi ügyvéd hivatkozott az elsőrendű vádlott védője által elmondottakra, azt nem kívánták megismételni, csak kiegészíteni. A másodrendű vádlottnak, Császy Zsoltnak, az MNV volt értékesítési igazgatójának a védője egyebek mellett hangsúlyozta: védencének a munkaköri leírása szerint sem volt feladata az értékbecslések felülvizsgálata, és jogosítványa sem volt erre.
Semmilyen arra vonatkozó objektív bizonyíték nem áll rendelkezésre, hogy manipulálni akarta az értékbecslést, ezt megkísérelte volna, vagy utasítást adott volna az értékbecslőnek – mondta. Az ügyvéd szerint védence egy gazdaságilag hasznos beruházást látott maga előtt, amely kormányzati támogatást élvezett.
A harmadrendű vádlottnak, Markó Andreának, a Pénzügyminisztérium volt szakállamtitkárának védője szerint a tervezett beruházást meghiúsítóknak kellene a vádlottak padján ülniük, hiszen épp ennek folytán érte kár az államot. Egyebek mellett utalt arra, hogy a tervezett beruházás 3500 ember számára teremtett volna munkahelyet, és jelentős mértékű adóbevétellel járt volna.
A negyedrendű vádlott, F. Zsolt értékbecslő ügyvédje egyebek mellett hangsúlyozta: szerinte nem igaz a vádirat azon állítása, amely szerint védence tudott volna bármilyen ingatlan értékbecslésének meghamisításáról, vagy ebben közreműködött volna. Az ügyvéd szerint többi között a tanúk állításai is igazolják védence ártatlanságát, és a vádhatóságnak nem sikerült bizonyítania, hogy bármilyen bűncselekményt elkövetett, vagy arra törekedett volna.
A tárgyaláson az ötödrendű vádlott, V. Bálint ügyvéd nem volt jelen. Védője kijelentette: védencével kapcsolatban a vádiratban foglaltak nélkülözik a valóságot büntetőjogi és polgárjogi értelemben is. Az utolsó szó jogán a tárgyaláson megjelent vádlottak mindegyike ártatlannak vallotta magát, azt mondták, szerintük nem történt bűncselekmény, és sokkolta őket a hétfői ügyészi indítvány.
Tátrai Miklós – a többi vádlott nevében is szólva – koncepciósnak nevezte az eljárást. Közölte: azt megelőzően találták ki, hogy mi lesz a vád és a vádbeszéd, mielőtt ahhoz „bármiféle bizonyítékokat, gyanúsítottakat, vádlottakat gyűjtöttek volna”. Hozzátette: senki nem tett az eljárásban terhelő vallomást a vádlottakra.
Császy Zsolt úgy fogalmazott: „sajnos azok közé tartozom, akiket a jogi érvek és a számszaki tények alapján sem győzött meg az Országos Bírósági Hivatal, hogy a Szolnoki Törvényszéket kijelölő döntés megfelel a jogállami szintnek.” A vád képviselője a tárgyalás végén elutasította az ügyészséget ért vádakat, amely szerint a vádhatóság „jogszabályt sértett vagy bizonyítékokat kreált volna”, továbbá tagadta, hogy koncepciós eljárásról lenne szó.
A Sukoró-ügy következő tárgyalási napján, szeptember 30-án ítéletet hirdetnek
A per hétfői tárgyalásán a vád képviselője határozott ideig tartó letöltendő börtönbüntetést kért az első-, a másod-, a harmad- és a negyedrendű vádlottra. Emellett indokoltnak tartotta a közügyektől eltiltást is, továbbá kérte a bíróságot, hogy Tátrait a cégvezetői tevékenység gyakorlásától, F. Zsoltot pedig az értékbecslői tevékenység gyakorlásától is tiltsa el. Az ötödrendű vádlottra pénzbüntetés kiszabását tartotta indokoltnak a vádhatóság.
A Központi Nyomozó Főügyészség különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettének kísérletével vádolja Tátrait, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. volt vezérigazgatóját, Császyt, az MNV volt értékesítési igazgatóját, Markót, a Pénzügyminisztérium volt szakállamtitkárát és F. Zsolt értékbecslőt. Császyt és F. Zsoltot mint bűnsegédet vádolják ezzel a cselekménnyel. V. Bálint ügyvéd, ötödrendű vádlott ellen kétrendbeli közokirat-hamisítás bűntette a vád. A másodrendű és a negyedrendű vádlottat magánokirat-hamisítással is vádolják.
Az állam képviseletében eljáró MNV 2008. július 30-án kötött – egy tervezett turisztikai beruházáshoz kötődő – telekcsere-szerződést egy külföldi befektetői csoport képviselőjével, Joav Blum izraeli-magyar üzletemberrel. A Központi Nyomozó Főügyészség ezzel kapcsolatban 2009 áprilisában nyomozást indított. A Fővárosi Ítélőtábla 2011. június 13-án jogerősen semmisnek mondta ki a szerződést, azzal, hogy vissza kell állítani az eredeti állapotot. A mostani vádirat szerint a beruházással összefüggő telekcsere-szerződés teljesülése esetén 1,294 milliárd forint kár érte volna az államot.
