Az elmúlt években jelentősen nőtt a nemzetközi fegyverkereskedelem volumene a kiemelt (nehéz) haditechnikai eszközök körében – állapította meg Csiki Tamás, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóközpontjának (SVKK) tudományos segédmunkatársa elemzésében.
A szakértő a Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet adatai alapján ismertette, hogy 2007-2011 között a fegyverkereskedelem volumene a kiemelt haditechnikai eszközök esetében 24 százalékkal volt magasabb a 2002-2006 közötti időszakkal összevetve. A hagyományos fegyverek legnagyobb exportőrei között változatlanul az Egyesült Államok áll az élen, Oroszországot, Németországot, illetve Franciaországot és Nagy-Britanniát megelőzve.
Az exportpiacon viszonylag kevés a szereplő, amit az is jól mutat, hogy az Egyesült Államok és Oroszország a fegyverexport több mint felét adja, míg az első öt ország a 75 százalékát – írta.
Kiemelte: az Egyesült Államok fegyverexportja 2007-2011 között 24 százalékkal emelkedett az előző ötéves időszakhoz képest, és az amerikai fegyvereket elsősorban az ázsiai és csendes-óceáni térségbe, a Közel-Keletre és Európába szállították. A legjelentősebb tételt a repülőgépek adták, 2011-ben például 64 vadászrepülőgépet szállítottak.
Hangsúlyozta, hogy az orosz fegyverexport 12 százalékkal bővült, és ugyancsak az ázsiai és csendes-óceáni térség volt az elsődleges vásárlója. Figyelemre méltó, hogy az orosz fegyverek adták az indiai import 80 százalékát.
Németország fegyverkereskedelme is jelentősen, 37 százalékkal nőtt, a német fegyverek elsődleges felvevőpiaca Európa, a legjelentősebb partner Görögország volt. Ezenkívül Dél-Korea és a Dél-afrikai Köztársaság vásárolt nagy mennyiségben német fegyvereket – közölte. Az elmúlt évben Németország megállapodást kötött Izraellel tengeralattjárók szállításáról, valamint Algériával jelentős mennyiségű páncélozott szállító járművekről, hajókról és egyéb felszerelésekről.
Annak ellenére, hogy Franciaország fegyverexportja 12 százalékkal nőtt, a legnagyobb exportőrök sorában a negyedik helyre szorult. A francia fegyverek fele az ázsiai és csendes-óceáni régióba került, de Európa és a Közel-Kelet is jelentős vásárlója volt. 2011-ben azonban két komoly kudarc is érte a francia repülőgépipart: előbb az Egyesült Arab Emírségek, majd Svájc döntött úgy, hogy a Rafale helyett más típusú gépeket szerez be – emlékeztetett.
Mint írta, Nagy-Britannia esetében a hagyományos fegyverek exportja csak 2 százalékkal nőtt, de így is megőrizte ötödik helyét a legnagyobb exportőrök között. Meghatározó partnerei a Közel-Keletről, az amerikai kontinensről, valamint Ázsiából kerültek ki.
A hagyományos fegyverkereskedelem importoldala jóval sokszínűbb, mint az exportőrök csoportja, azonban az öt legnagyobb felvásárló így is lefedi a globális import 30 százalékát – számolt be a szakértő. Megjegyezte, mindegyikük ázsiai ország, a fegyverkezés dinamikáját pedig az egymáshoz, de leginkább Kína regionális hatalmi törekvéseihez fűződő viszonyuk határozza meg.
Kifejtette, 2007-2011 között India volt a legnagyobb importőr. A szomszédos Pakisztán a harmadik legjelentősebb importőrré lépett elő, fegyvereinek háromnegyedét kínai és amerikai forrásokból szerezte be.
A második legnagyobb importőr Dél-Korea az Egyesült Államok regionális szövetségeseként fegyvereit elsősorban amerikai forrásokból szerzi be.
Kína a vezető fegyverimportőrök listáján a negyedik helyre csúszott vissza, a beszállítók közül pedig továbbra is Oroszország a vezető partnere.
A kínai fegyverkezéssel összefüggésben a szakértő megemlítette, hogy a délkelet-ázsiai térség fegyverimportja csaknem a duplájára növekedett, ezek az országok repülőgépeket, harcászati rakétákat és hajókat vásároltak, amit a Dél-kínai-tenger területi vitái és a kölcsönös fegyverkezés magyaráznak.
Afrikában és a Közel-Keleten is emelkedett a fegyverkereskedelem, míg a Latin-Amerikába irányuló eladások 15 százalékkal csökkentek – mutatott rá.
Kiemelte, az arab tavasz által érintett országokban szintén jelentős beszerzések történtek, amelyek közül kiemelkedik a fegyverimportját az elmúlt öt évben 580 százalékkal növelő Szíria. Az ország fő beszállítói Oroszország, Fehéroroszország és Irán, a beszerzett fegyverek pedig légvédelmi eszközök, harcászati rakéták és repülőgépek voltak – olvasható Csiki Tamás elemzésében.
Forrás: MTI
