Magyarország biztonságának az erős nemzeti haderő és egy erős NATO a garanciája – jelentette ki Szalay-Bobrovniczky Kristóf a NATO védelmi miniszterek brüsszeli találkozóját követően.
A magyar tárcavezető elmondta: a brüsszeli találkozó legfontosabb célja az utolsó simítás volt az észak-atlanti szervezet új stratégiájának előkészítésében a júliusi vilniusi csúcstalálkozó előtt.
Egy évvel ezelőtt Madridban döntés született a NATO keleti szárnyának megerősítéséről, és új időszámítás kezdődött az elrettentés és a kollektív védelem terén is. Magyarország e tekintetben jól teljesített, a területén létrejött többnemzetiségű harccsoport, és a Székesfehérvárra telepített többnemzetiségű hadosztály-parancsnokság is jelzi az ország elkötelezettségét a szövetség mellett – húzta alá. Magyarország továbbra is kiveszi a részét a feladatokból, egyúttal támogatja a közös megoldásokat – emelte ki a honvédelmi miniszter, aki példaként a transzatlanti és európai védelmi ipari bázis megerősítésére tett erőfeszítéseket említette, amelyek összhangban állnak a magyar védelmi ipar megszilárdítását célzó kormányzati szándékkal.
A keleti szárny megerősítése mellett azonban a délről és más irányokból érkező fenyegetéseket sem szabad figyelmen kívül hagyni – mutatott rá. Magyarországnak az ukrajnai háború szomszédságában lévő országként és a balkáni migrációs útvonalon a déli határait érő fenyegetés miatt kell védenie magát amellett, hogy elkötelezett NATO-szövetségesként részt vesz a közös védelmi feladatok ellátásában.
„Ennek szellemében veszünk részt jelentős, a harmadik legnagyobb kontingenssel a NATO legnagyobb szárazföldi missziójában, a koszovói KFOR-ban” – fogalmazott.
Szalay-Bobrovniczky Ukrajnával kapcsolatban leszögezte, hogy Magyarország álláspontja változatlan, továbbra sem küld halált okozó eszközöket Ukrajnába. Kiáll az azonnali tűzszünet és a béketárgyalások mellett, és történelme legnagyobb humanitárius akciója keretében segíti Ukrajnát és a háború elől menekülőket. A háborút illetően hozzátette: sajnos továbbra sem zárható ki semmilyen forgatókönyv, ezért az eszkaláció veszélyének csökkentésére kell törekedni.
„Fontos, hogy a NATO továbbra sem részese a konfliktusnak, de minden eshetőségre számítva kiemelten kell kezelnie a nukleáris elrettentés kérdését” – fogalmazott.
A NATO és Ukrajna jövőbeni kapcsolatait illetően Magyarország továbbra is támogatja a NATO nyitott ajtók politikáját, egy háborúban álló ország esetében azonban a csatlakozás napirendre kerülése nem lehetséges – hangoztatta. A miniszter végezetül hozzátette: ez alkalommal is kérte Ukrajnát, hogy tegyen eleget a tagsághoz tett vállalásainak, különös tekintettel a nemzeti kisebbségek jogaira.
A kérdés! Mekkora létszámú haderőre lenne szükség és mekkorát tud eltartani egy ilyen kis ország, üres államkassza mellett?