Magyarország és Törökország több területen is fontos partner és szövetséges, legyen szó a kereskedelemről, gazdaságról, kultúráról, vagy a védelmi kérdésekről – jelentette ki Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter Ankarában, miután tárgyalt Hulusi Akar török védelmi miniszterrel.
A tárcavezetők katonai együttműködési szándéknyilatkozatot írtak alá, amely a két ország jövőbeni katonai együttműködésének jogi alapját teremti meg. Szalay-Bobrovniczky kiemelte, a két ország magas szintű kapcsolatai rendszeresek és a kölcsönös bizalmon alapulnak. A miniszter szerint az ukrajnai háborúval kapcsolatban mindkét ország a békét szorgalmazó álláspontjáról ismert és minden lehetséges alkalommal – így Ankarában is – szorgalmazzák a tűzszünetet és a béketárgyalások azonnal mi megkezdését.
„Ebben egyetértünk török barátainkkal, és nagyra értékeljük azokat az erőfeszítéseket, amelyet a béke érdekében tesznek, akár közvetítőként is a harcoló felek között” – mondta a magyar honvédelmi miniszter. Szalay-Bobrovniczky rámutatott, Törökország is nyújt humanitárius segítséget, Magyarország pedig történetének legnagyobb humanitárius programjában segíti Ukrajnát és a háború elől menekülőket.
Szalay-Bobrovniczky kiemelte, egyetértettek a török védelmi miniszterrel abban, hogy a háború mellett figyelmet kell fordítani „a NATO 360 fokos, vagyis minden oldalról érkező fenyegetettségére”.
A tárgyaló felek egyetértettek a Nyugat-Balkán stabilitásának fontosságában is. Ezzel kapcsolatban a magyar miniszter arról beszélt a Honvédelmi Minisztérium tájékoztatása szerint, hogy Magyarország katonai erővel is jelen van a NATO legnagyobb szárazföldi missziójában, a KFOR-ban (koszovói békefenntartó erők), amelyet a közelmúltig magyar parancsnok irányított, egy év múlva pedig Törökország tervezi átvenni a parancsnokságot Olaszországtól.
A két ország hadserege kiemelt területeken működik együtt: az ukrajnai háború kezdete után szinte azonnal a NATO keleti szárnyának megerősítésére Magyarország egy harccsoportot állított fel, amelynek Törökország is tagja, emellett a NATO parancsnoki struktúrájába illeszkedő, Székesfehérváron működő többnemzeti parancsnokság is török részvétellel működik.
Szalay-Bobrovniczky hangsúlyozta: Magyarország 2017 óta történetének egyik legnagyobb haderőfejlesztését hajtja végre, ennek részeként az elavult technológiát NATO-kompatibilis, modern eszközökre cserélik le. Ebben számítanak a török védelmi ipar termékeire is – tette hozzá -, példaként említve a török alapokra épített Gidrán harcjárművet, amelyből tíz már a magyar hadseregnél teljesít szolgálatot, és további negyvenet várnak magyarországi összeszerelésre.
A miniszter elmondta azt is, hogy a két ország történelmi kapcsolatát emeli ki az első világháborúban, az Osztrák-Magyar Monarchia hadserege katonáinak emléket állító emlékmű felavatása a kétnapos látogatás keddi napján, valamint a Magyarország és Törökország százéves diplomáciai kapcsolatainak évfordulójára meghirdetett kulturális emlékév is, 2024-ben.
