A magyarok nem szeretik, ha elmentik a bankkártyájuk adatait, mert félnek, hogy visszaélnek vele, vagy azok illetéktelen kezekbe kerülnek.
Otthoni számítógépünk védelménél már nem vagyunk ennyire elővigyázatosak sem a vírusirtók, sem a megfelelő jelszavak tekintetében. A felhasználói feltételek tanulmányozására ugyanakkor különös figyelmet fordítunk, és ha valami számunkra nem tetszőt olvasunk, gyakran inkább le is mondunk a szolgáltatásról – derült ki a Samsung 18 európai országban végzett kutatásából.
A technológia rohamos fejlődésének hála, egyre könnyebben, nagyobb mennyiségben és jobb minőségben készíthetünk saját tartalmat, oszthatjuk meg azt, vagy tárolhatjuk készülékeinken és felhőszolgáltatásokban. Ahogy egyre szélesebb tömegek használják a mobiltechnológia nyújtotta lehetőségeket, egyre nagyobb annak a veszélye is, hogy illetéktelenek visszaélnek az adatainkkal és hozzáférnek nem publikus tartalmainkhoz.
Jobban figyelünk a biztonságra
A technológiai fejlődéshez képest sokáig némi lemaradásban volt az it és mobilbiztonság, főleg a lakossági felhasználók körében. Napjainkra szerencsére a felhasználók jelentős részének már van egyfajta veszélyérzete és egyre többen fordítanak figyelmet a védelemre. Ezt támasztja alá az is, hogy ugyan a megkérdezett európaiak 49,7 százalékát (magyarok 51,3 százaléka) ugyanannyira foglalkoztatja, hogy a személyes adatait ki és hol tárolja vagy használja online, mint egy évvel ezelőtt, viszont majdnem ekkora réteg (46,2 százalék) jobban odafigyel a személyes adataira (a magyarok 42,6 százaléka), mint korábban. Európában csak a maradék 4,1 százalék mondta, hogy kevésbé érdekli az adatai biztonsága, Magyarországon ez az érték némileg rosszabb, 6,1 százalék.
Banki adatok, fizetés
Magyarországon a megkérdezettek többsége nem riad vissza a bankkártyával történő online vásárlástól, de adataik elmentésétől már tartanak. A magyarok 80,9 százaléka sosem engedi, hogy harmadik fél megőrizze bankkártyaadataikat, mert attól tartanak, hogy valamilyen módon visszaélnek azokkal. 66,3 százalékuk attól fél, hogy feltörik a bankkártya- vagy számlaadatait, és így anyagi kár éri. 66,3 százalékuk konkrétan attól fél, feltörik a bankkártya- vagy számlaadatait, és ezáltal anyagi kár éri. Attól is sokan tartanak (46,7 százalék), hogy személyazonosságukat lopják el, míg 37 százalékuk szerint előfordulhat, hogy feltörik a jelszavukat vagy eladják az adataikat. A számok között sok az átfedés, mivel a megkérdezettek szerint akár több csapás is érheti őket, ha elmentik a kártyaadataikat. Az Európai Unióban egyébként csak az emberek 68,5 százaléka nem szokta elmenteni online adatait, vagyis ők jobban bíznak a szolgáltatók által nyújtott biztonságban.
Milyen biztonsági intézkedéseket teszünk?
A leggyakoribb it-biztonságra vonatkozó tanács, hogy semmiképp ne használjuk ugyanazt a jelszót az összes fiókunkhoz, sőt, javasolt mindenhova mást választani. Magyarországon ezen a téren van némi lemaradásunk: nálunk a felhasználók 31,1 százaléka használ mindenhova eltérő jelszót, míg Európában ez az arány 43,6 százalék. A vírusvédelem terén is van hova fejlődnünk, hiszen míg a magyarok 51,6 százaléka megelégszik az előre telepített védelmi rendszerrel, és csak 34,3 százalék használ valamilyen kiegészítő szoftvert, addig az európaiaknál ez az arány pont fordítva van: 38,1 százalék használja az alap vírusvédelmet és 42,4 százalék egészíti ki azt fejlettebb megoldással. A magyarok ugyanakkor más téren elővigyázatosabbak: 53,9 százalékuk döntött már úgy, hogy nem tölt le egy alkalmazást, vagy lép be egy oldalra, mert veszélyben érezte az adatait, míg Európában ez a megkérdezettek 43 százalékával fordult elő.
Elolvassuk a felhasználói feltételeket és komolyan is vesszük
Abban nincs különösebb eltérés a magyar (53,5 százalék) és az európai felhasználók (55,8 százalék) között, hogy elolvassák a biztonságra vonatkozó felhasználási feltételeket, a megértésben viszont az élmezőnybe tartozunk. Míg itthon 60,3 százalék nyilatkozta, hogy teljes egészében, vagy nagyobb részben érti a feltételeket, addig Európában ez az arány csak 47,5 százalék.
Itthon a megkérdezettek 84,2 százalékával már legalább egyszer előfordult, hogy nem töltött le valamit, vagy nem regisztrált valahol, miután elolvasta a felhasználói feltételeket, mivel visszariadt azok részleteitől. Az esetek többségében a személyes adatok valamilyen, általuk nem kívánt felhasználásáról volt szó, mint például adatbázisba való bekerülés. Ez az arány Európában némileg alacsonyabb, 76,4 százalékos.
