A büntetés-végrehajtás szakszerűen, törvényesen és kiválóan végezte a munkáját tavaly – így értékelte a Belügyminisztérium rendészeti államtitkára a szervezet tevékenységét Budapesten.
A büntetés-végrehajtás évértékelő állománygyűlését megelőző sajtótájékoztatón Tasnádi László kiemelte: a büntetés-végrehajtás gazdálkodása 2015-ben kiegyensúlyozott volt, a szervezet jelentős mértékben kivette a részét a menekültválság kezelésében, 142 százalékról 127-re csökkentették az intézetek túlzsúfoltságát és kiválóan teljesítettek a foglalkoztatás 87 százalékos elérésével is. Felidézte: a kormány a foglalkoztatottak 100 százalékos foglalkoztatottságát tűzte ki célul.
Szólt arról is, hogy az Európai Bíróság több elmarasztaló döntést hozott és kártérítést ítélt meg raboknak a börtönök túlzsúfoltsága miatt, a kormány ezért elszánt a további férőhelybővítés mellett és idén is folytatódnak az ezzel összefüggő munkálatok.
A büntetés-végrehajtás tájékoztatása szerint négy intézetben kezdődött meg a bővítés, ezen kívül az önkormányzati telekpályázat eredményeképpen a következő években Kunmadarason egy ezerfős, míg Ózdon, Kemecsén, Csengeren és Komlón egy-egy ötszáz ember elhelyezésére szolgáló börtön épülhet 2019-ig.
Csóti András, a büntetés-végrehajtás országos parancsnoka azt emelte ki: az intézetek működése biztonságos, szakszerű és jogszerű volt, a múlt évben a közrendet, a köznyugalmat megzavaró esemény nem történt.
A múlt év jogszabályi változásai közül a januárban hatályba lépett büntetés-végrehajtási kódexet, a reintegrációs őrizet intézményének áprilisi bevezetését, továbbá az állománymegtartó képességét növelő, átlagosan harminc százalékos illetményemelésre hívta fel a figyelmet. A Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságának (BVOP) adatai szerint a személyi állomány létszáma 250-nel bővült az előző évhez képest, december 31-én 8350 volt.
A fogvatartottak képzésével kapcsolatban azt emelte ki: az elmúlt tanévben alapfokú oktatásban több mint ezren vettek részt, csaknem ezren végeztek középfokú tanulmányokat, piacképes szakmát pedig összesen 1346 fogvatartott szerzett.
A foglalkoztatás bővítésével összefüggésben Csóti azt mondta: 10 százalékos növelést tűztek ki célul annak érdekében, hogy a kormányzati ciklus végére elérjék a teljes foglalkoztatottságot. Az MTI kérdésére kifejtette: bővíteni kívánják a munkahelyek lehetőségét, például a mosodai szolgáltatások esetében.
Az altábornagy szerint a gyorsuló büntetőeljárásoknak és az alternatív kényszerintézkedések, például a házi őrizet nagyobb arányú elrendelésének köszönhetően majdnem tíz százalékkal csökkent az előzetesen letartóztatottak létszáma, valamint csökkent az előzetesben töltött átlagos időtartam is. A jogerősen elítéltek létszáma 13 027 volt, közülük a legtöbben, 7492-en börtön, 4123-en fegyház, 1165-en pedig fogház fokozatban töltötték büntetésüket.
Az adatok szerint csökkent a fogvatartottak által egymás sérelmére elkövetett erőszakos cselekmények, valamint az öngyilkosságok száma is, utóbbi évek óta csökkenő tendenciát mutat. Tavaly öten vetettek véget életükben büntetés-végrehajtási intézetben.
A múlt évben három fogolyszökés történt, két alkalommal külső munkahelyet hagytak el az elítéltek, őket rövid időn belül elfogták a személyi állomány tagjai. Egy fogvatartott zárt büntetés-végrehajtási intézetből szökött meg, őt a rendőrség fogta el.
Az országos parancsnok a migrációhoz kapcsolódó élelmezési, az ideiglenes határzár építésével kapcsolatos feladatok mellett az idegrendészeti határőrizet intézményére hívta fel a figyelmet. Mint mondta, ennek kapcsán kommunikációs, etnikai és vallási problémák is felmerültek, de ezeket is sikeresen kezelte a szervezet. Bejelentette: a múlt héten az utolsó, a büntetés-végrehajtási intézetnél levő idegenrendészeti őrizetest is átadták a társhatóságnak.
A büntetés-végrehajtás számára 2016 legfontosabb stratégiai célkitűzései között szerepel a börtönépítési program folytatása, a fogvatartotti foglalkoztatás-munkáltatás további bővítése, valamint az elítéltek társadalmi reintegrációjának segítése pályázati források szélesebb körű bevonásával és az együttműködések bővítésével – tartalmazza a szervezet újságíróknak kiosztott összegzése.
Csóti elmondta: a telítettséggel összefüggésben az állam 250 ezer eurót fizetett ki kártérítés címén a fogvatartottaknak. Hozzátette, ehhez képest több tízmilliárd forintba kerül a börtönök férőhelybővítése, és arra is rámutatott: az új börtönöket nemcsak megépíteni, de működtetni is kell. Tasnádi hozzátette: reméli, hogy az Európai Bíróság – látva a kormány törekvéseit a férőhelybővítésre – döntései meghozatalakor mindezt figyelembe veszi.
