A TASZ közleménye szerint szabálysértési ügyekben nem jár kötelező ügyvédi képviselet a fogvatartott, a fiatalkorú, a fogyatékos, az írni-olvasni nem tudó, valamint az anyagilag rászorult vádlottaknak.
A társaság a szabadságjogokért (TASZ) jogvédő szervezet szerint emiatt tömegek esnek el jogorvoslati joguktól. Az ombudsman jelentésében támogatta a jogvédő szervezetet és felkérte egyúttal a belügyminisztert, hogy tegye meg a megfelelő módosításokat. 2016 őszén arra kérte a TASZ az alapvető jogok biztosát, hogy állapítsa meg, a szabálysértési törvényből fontos eljárási garanciák hiányoznak. Az ombudsman megalapozottnak találta a TASZ érveit.
Jelenleg szabálysértési ügyekben kizárólag bíróság elé állítás (ami az őrizetbe vett személy ügyének gyorsított bírósági elbírálását jelenti) esetén kötelező az ügyvédi képviselet, ezzel szemben a büntetőeljárási törvény a fogvatartott, a fiatalkorú, a fogyatékos, az írni-olvasni nem tudó, valamint az anyagilag rászorult vádlottaknak is biztosít kirendelt védőt. A TASZ álláspontja szerint a kirívóan eltérő szabályozás bizonyosan nem indokolt azon szabálysértések esetén, amelyek miatt elzárás is kiszabható.
Márcsak azért sem, mert egyes esetekben a szabálysértésért, például ötvenezer forint alatti értékű lopásért – a törvényi anomáliák miatt – akár súlyosabb büntetés is járhat, mint egy már bűncselekménynek minősülő lopás esetében. Az alapvető jogok biztosa egyetértett a TASZ álláspontjával, ezért a szabálysértési törvény megfelelő módosítására kérte fel a belügyminisztert.
A TASZ sérelmezte, hogy mivel a szabálysértési eljárások többsége írásban zajlik, ez hátrányosan érint olyan – jellemzően alacsony társadalmi státuszú vagy fogyatékos – embereket, akik nehezebben értenek meg bonyolult, hivatalos jogi szövegeket. Emiatt vélhetően tömegek esnek el például jogorvoslati joguktól, így nem kerül sor személyes meghallgatásukra, ezáltal pedig személyi körülményeiket, többek között rossz anyagi körülményeiket sem tudja a hatóság figyelembe venni a büntetés kiszabása során. Az ombudsman ebben a kérdésben is egyetértett a TASZ-szal és felkérte a belügyminisztert, hogy egyeztessen szakmai és civil szervezetekkel annak érdekében, hogy a meghallgatás nélküli eljárásokban használt hatósági tájékoztatók minél közérthetőbbek legyenek.
„Bízunk benne, hogy a Belügyminisztérium nyitott lesz az ombudsman javaslataira és közösen dolgozhatunk annak érdekében, hogy minél kevésbé kerüljenek a hátrányos helyzetű emberek kiszolgáltatott helyzetbe a hatósági eljárásokban” – mondta Szegi Péter György, a TASZ Egyenlőség Projektjének munkatársa.
