Florian Coldea altábornagynak, a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) igazgatóhelyettesének tartalékos állományba helyezését kérte az államfőtől kedden Eduard Hellvig, a SRI igazgatója, miután a tisztséget csaknem 12 éve betöltő Coldea maga kérte felmentését a személyével kapcsolatos híresztelések miatt. Az elnök kedd este aláírta az erről szóló rendeletet.
A román hírszerzés „szürke eminenciásaként” emlegetett Coldeáról a december közepe óta szökésben lévő, korrupciós ügyekben vádlottként szereplő Sebastian Ghita médiamágnás, a kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD) volt képviselője tett közzé kompromittáló információkat, amelyek hitelességéről élénk vita alakult ki a román médiában.
A rejtélyes módon eltűnt, immár nemzetközi körözés alatt álló üzletember a tulajdonában lévő hírtelevízióhoz videoüzenetek sorát juttatta el, amelyekben azt állította, hogy szoros barátság fűzte Coldeához és Laura Codruta Kövesihez, a korrupcióellenes ügyészség (DNA) főügyészéhez. Ghita szerint Coldea és Kövesi egy külföldi szövetséges titkosszolgálat ügynökeiként, politikai megrendelésre, befolyásukkal visszaélve döntenek arról, hogy ki ellen induljon bűnvádi eljárás Romániában.
A SRI múlt héten belső vizsgálatot rendelt el az ügyben, amelynek idejére felfüggesztette tisztségéből Coldeát. A szolgálat keddi közleménye szerint a vizsgálóbizottság megállapította, hogy az igazgatóhelyettes semmilyen törvényt vagy belső szabályzatot nem sértett meg, ezért a SRI vezetőtanácsa visszahelyezte őt hivatalába. Az altábornagy azonban katonai méltóságára és a szolgálat hitelét fenyegető súlyos veszélyre hivatkozva felmentését kérte – derült ki a SRI közleményéből.
Klaus Iohannis államfő maga jelentette be, hogy aláírta az igazgatóhelyettes felmentéséről és tartalékos állományba helyezéséről szóló rendeleteket. Az elnök szerint a nagy médiavisszahangot kiváltó történet is azt bizonyítja, hogy a szolgálatoknak nem szabad beleavatkozniuk a politikába, mint ahogy a politikának sem szabad rátelepednie a szolgálatokra.
A jobboldali államfő a SRI hatékony, de nem „pártos” parlamenti ellenőrzését szorgalmazta, az új baloldali többséget pedig „érett” politizálásra szólította fel. Iohannis szerint a szociálliberális többség – amely „eddig csak néhány populista ígéretét szavazta meg” – azzal bizonyíthatná érettségét, ha a nemzetbiztonsági törvények korszerűsítésével foglalkozna állítólagos amnesztia-tervei helyett.
Sebastian Ghita tavaly decemberig tagja volt a titkosszolgálatokat felügyelő parlamenti szakbizottságnak, és a román média szerint a SRI-hez fűződő kapcsolatai is szerepet játszhattak abban, hogy informatikai cégei állítólag futószalagon nyertek nemzetbiztonsági jellegű, eurómilliós állami megbízásokat. A Ghita által kiszivárogtatott bizalmas információk ügyében január elején a román legfőbb ügyészség hivatalból vizsgálatot indított.
Romániában sokan úgy vélik, hogy a titkosszolgálatok befolyásolják a nemzetközi elismertséget szerzett, látványos korrupcióellenes kampányt. A DNA legutóbbi tevékenységi jelentése szerint azonban a 2015-ben lefolytatott csaknem 11 ezer DNA-eljárás közül csak 90 volt olyan, amely a SRI-től érkezett jelentés alapján indult.
