Teljesíthetetlen feladat elé állítja az orosz távközlési-vállalatokat és a kommunikációs piac összeomlásával fenyeget az a terrorelhárítási törvénymódosítás-csomag, amelyet utolsó munkanapján fogadott el az Állami Duma – állították az elmúlt napokban orosz szakértők.
Az orosz szövetségi parlament alsóháza által pénteken végleges változatban elfogadott törvénymódosítások egyebek között arra kötelezik az orosz telekommunikációs cégeket, hogy egy éven át tárolják a telefonhívások metaadatait, fél éven át pedig a hívások és az üzenetek tartalmát is. A szolgáltatóknak ehhez a százezerszeresére kellene növelniük az általuk jelenleg tárolt adatmennyiséget, az új előírás teljesítése 33 milliárd dollárnyi befektetést igényel majd (az eredeti elképzelés szerint az érintett cégeknek több évig is meg kellett volna őrizniük az információkat).
A törvénymódosítás értelmében egyébként 800 ezertől 1 millió rubelig (csaknem 3,4 milliótól több mint 4,3 millió forintig) terjedő bírsággal sújthatók azok a kódolt kommunikációt biztosító szolgáltatók, amelyek nem adják meg a Szövetségi Biztonsági Szolgálatnak (FSzB) az üzenetek megfejtéséhez szükséges kódot. A duma által elfogadott tervezet érinti az olyan, végponttól végpontig terjedő (end-to-end) titkosítást alkalmazó szolgáltatókat, mint a Telegram, a WhatsApp, a Viber és az ICQ. Károsultja lehet a biztonságos internetes adatcserét szavatoló https protokoll, de az olyan közösségi médiumok is megsínylenék, mint a Facebook, a Twitter és az orosz VKontakte.
Alekszandr Zsarov, az orosz hírközlési és médiafelügyelet (Roszkomnadzor) vezetője szerint az orosz internetforgalom 30 százaléka kódolt, az online szolgáltatók pedig 50-80 százalékra becsülték ezt az arányt.
Vlagyimir Gabrieljan, a Mail.Ru Group alelnöke és műszaki igazgatója rámutatott, hogy a korszerű kódolt kommunikációs alkalmazások esetében a kulcs a felhasználók és nem a szolgáltatók kezében van. Felhívta a figyelmet továbbá arra, hogy az állampolgári levéltitok korlátozása a bíróság előjoga, amely kizárólag konkrét személyek esetében adhat erre engedélyt. Az olyan kódok átadása, amely lehetővé tenné a teljes forgalom megfejtését, gyakorlatilag egyet jelentene azzal, hogy a levéltitokhoz való jogot az összes felhasználó esetében korlátoznák.
Pavel Durov, a Vkontaktye közösségi oldal alapítója és a Telegram üzenetküldő szolgáltatás alapítója az Izvesztyija című napilapnak nyilatkozva közölte, hogy a kilátásba helyezett bírság ellenére nem fogja betartani az új szabályozást. „A Telegram nem ad ki adatot és kódolási kulcsot sem harmadik félnek, beleértve a kormányokat sem” — mondta.
Dmitrij Marinyicsev, Oroszország internetügyi ombudsmanja úgy vélekedett, a csomag „halálos ítélet” az orosz telekommunikáció számára. Az Oroszországi Elektronikus Kommunikációs Szövetség (RAEK) arra figyelmeztetett, hogy a módosítások miatt titkos információk szivároghatnak ki.
A Gazeta.ru független orosz hírportál által megszólaltatott szakértők szerint a változtatások a szolgáltatóknak az orosz piacról való eltűnéséhez, a szolgáltatások drágulásához és a kommunikáció tikosságának sérüléséhez vezetnek majd. A módosítások törvényerőre emelkedéséhez elnöki aláírás szükséges.
Az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) titkos adatgyűjtési gyakorlatát leleplező, Moszkvában menedéket kapott informatikus, Edward Snowden Twitter-üzenetben arra figyelmeztetett, hogy a terrorelhárítás hatékonyságának erősítésével indokolt törvénymódosítások – amelyeket „Nagy Testvér-törvénynek” nevezett – a szabadságot veszélyeztetik „anélkül, hogy erősítenék a biztonságot”. Snowden szerint a módosítások „működésképtelen és igazolhatatlan jogsértést jelentenek, azokat sohasem szabad aláírni”.
A törvénymódosítások egyéb részlete a többi jogvédő szervezet tiltakozását is kiváltották. Egyebek között az keltett felháborodást, hogy börtönbüntetéssel sújtható, ha valaki nem tesz bejelentést súlyos bűncselekményről, és hogy megduplázták azoknak a bűncselekményeknek a számát, amelyekért már 14 éves korban is bíróság elé lehet állítani valakit. A nemzetközi terrorizmusban való részvételért életfogytiglani szabadságvesztés szabható ki.
A duma ugyanakkor ejtette azt a törvénymódosítást, amelynek értelmében a terrorcselekmények elkövetőit megfosztották volna orosz állampolgárságuktól.
A törvénymódosításokat az orosz utasszállítógép elleni, Egyiptomban tavaly novemberben elkövetett merénylet után Irina Jarovaja, a duma biztonsági és korrupcióellenes bizottságának kormánypárti elnöke terjesztette be. Helyettese, Erneszt Valejev a TASZSZ hírügynökségnek kijelentette, hogy a jogalkalmazás elemzése alapján lehetőség nyílhat a módosítások felülvizsgálatára.
