Boris Johnson brit miniszterelnök a Franciaország és az Egyesült Királyság közötti együttműködés helyreállítását javasolta pénteken Emmanuel Macron francia államfőnek – közölte a francia elnöki hivatal, miután a két ország vezetője telefonon tárgyalt az úgynevezett tengeralattjáró-ügyről.
Az Elysée-palota tájékoztatása szerint az egyeztetés során – amelyet London kezdeményezett – a brit kormányfő „kifejezte szándékát a Franciaország és az Egyesült Királyság közötti együttműködés helyreállítására” a közös érdekeknek és értékeknek megfelelően (éghajlatváltozás, Indiai-csendes-óceáni térség, terrorizmus elleni küzdelem).
„Az elnök azt válaszolta, hogy várja a javaslatokat” – szögezte le a közlemény.
Az egyeztetés előtt két nappal beszélt telefonon egymással a francia elnök és amerikai kollégája, Joe Biden, amelynek eredményeképpen enyhült a feszültség Párizs és Washington között, s Macron úgy döntött: Franciaország washingtoni nagykövete a jövő héten ismét elfoglalja állomáshelyét.
Párizs a múlt héten hívta vissza washingtoni és canberrai nagykövetét, mert az Egyesült Államok, Ausztrália és Nagy-Britannia – Franciaország előzetes tájékoztatása nélkül – biztonsági partnerségi szerződést kötött AUKUS néven. Ezzel összefüggésben pedig Ausztrália úgy döntött, hogy nukleáris meghajtású tengeralattjárókat vásárol az Egyesült Államoktól, egyúttal felmondja a Franciaországgal kötött, dízel- és elektromos meghajtású tengeralattjárók gyártásáról szóló szerződését. Emiatt Franciaország egy 56 milliárd dolláros szerződéstől esett el.
Jean-Yves Le Drian francia külügyminiszter korábban a londoni francia nagykövet visszahívását nem tartotta szükségesnek, mert szerinte „Nagy-Britannia ebben az ügyben csak az ötödik kerék a hintón”. „Jól ismerjük a britek opportunizmusát” – fogalmazott öt nappal ezelőtt a tárcavezető. Párizs ugyanakkor lemondta a két ország védelmi miniszterének erre a hétre tervezett találkozóját.
Johnson egyébként szerdán jelezte, hogy az Egyesült Államok, Ausztrália és Nagy-Britannia között kötött biztonsági partnerségi szerződés nem kizárólagos, és „senkit nem kíván kiközösíteni”.
A London és Párizs közötti kétoldalú viszonyt az elmúlt hónapokban több, a Brexithez köthető kérdés is megterhelte, többek között a halászhajók kérdése és a francia partokról a La Manche-csatornán át Angliába igyekvő illegális bevándorlóknak a London szerint nem kielégítő feltartóztatásának problémája.
