Különleges kegyelmi eljárást vezetne be a tényleges életfogytiglanra ítéltek számára a büntetés-végrehajtási törvény javasolt módosítása – ismertette az igazságügyi miniszter az Országgyűlésben.
A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló törvény és ehhez kapcsolódóan más törvények módosításáról szóló előterjesztés vitáját megnyitó expozéjában Trócsányi László kifejtette: ez a kegyelmi eljárás nem kérelemre indul, hanem kötelezően folytatandó le, megindításának feltétele pedig az, hogy az elítélt a kiszabott büntetéséből negyven évet letöltsön.
A döntéshozatalban való részvételre létrejön az öttagú Kegyelmi Bizottság, amelynek büntető bírók lehetnek tagjai, személyükre a Kúria büntető kollégiuma tesz javaslatot a Kúria és az ítélőtáblák büntetőbírái közül.
Az igazságügyi miniszter e testület állásfoglalását terjeszti fel a köztársasági elnöknek. Ha az elnök nem gyakorol kegyelmet, az eljárást két év múlva ismét le kell folytatni – mondta Trócsányi László. Az eljárást mindaddig meg kell ismételni, amíg az elítélt a büntetését tölti.
A miniszter ismertetése szerint a tényleges életfogytiglanra ítéltek száma nem haladja meg a negyven főt. Hozzátette, a módosítással teljesül az Emberi Jogok Európai Bíróságának követelménye, amelyet májusban, a Magyar kontra Magyarország ügyben fejtett ki. A strasbourgi ítélet szerint a tényleges életfogytiglanra ítéltek esetében is vizsgálhatóvá kell tenni, fennállnak-e a büntetés indokai. A vizsgálathoz szükséges iratok beszerzését az igazságügyi miniszterre ruházza a módosítás – folytatta.
Módosul a büntető törvénykönyv is – folytatta a miniszter -, a változtatás tisztázza, mely esetben szabható ki kötelezően életfogytig tartó szabadságvesztés az erőszakos többszörös visszaesőkre.
A változtatásokat uniós jogharmonizáció is indokolja, ezzel Magyarország eleget tesz az információs rendszerek elleni támadásokról szóló uniós irányelv követelményeinek – mutatott rá.
Trócsányi elmondta azt is, hogy a büntetőeljárási törvény változtatása az áldozatvédelem jegyében megköveteli a kiszolgáltatott helyzetben lévők tájékoztatását, és tisztázza azt is, hogy a katonákkal szemben mikor, milyen szerv járhat el.
A módosítás előírja a bűnügyi nyilvántartási rendszer fejlesztését, meghatározza a használatára jogosultak körét és egyszerűsíti a hatósági erkölcsi bizonyítvánnyal kapcsolatos eljárásokat.
Az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló törvény módosítását az európai védelmi irányelv átültetése indokolja – mondta a miniszter.
Változik a rendőrségi törvény is, amely a többi közt lehetővé veszi kamera elhelyezését a rendőrségi fogdában. A büntetés-végrehajtási szervezetről szóló jogszabály módosítása pontosítja az alkalmazható kényszerítő eszközök körét, valamint azt, milyen, az élet kioltására nem alkalmas lőszerek használhatók – hangzott el a törvényjavaslat ismertetésekor.
(MTI)
