A bíróságok közigazgatási perekben követett hatályon kívül helyezési gyakorlatát vizsgálta a Kúria azért, hogy a bírák, illetve az ügyfelek és jogi képviselőik tanulhassanak hibáikból. Tóth Kincső, a Kúria közigazgatási ügyszakos tanácselnöke egy háttérbeszélgetésen beszélt erről.
A Kúria joggyakorlat-elemző munkacsoportja mintegy kétszáz, 2013 és 2016 közötti lezárt ügy aktáinak vizsgálata alapján arra a következtetésre jutott, hogy eljárásjogi szempontból a bírók a tájékoztatási kötelezettség elmulasztásával, illetve a szakértői bizonyítással összefüggésben vétenek leginkább. A felperesek, illetve jogi képviselői elsősorban a pontatlanul, homályosan megfogalmazott keresetlevelekkel nehezítik a jogérvényesítést, az időszerű és szakszerű ítélkezést.
Emellett a felek közvetlen érintettsége, illetve annak hiánya, továbbá a bizonyítási teher kérdése is okozott problémákat a közigazgatási perekben. De még az is előfordult, hogy az alsóbb fokú bíró nem tartotta be a kúriai iránymutatást – tette hozzá Tóth.
Kifejtette: ennek oka lehet, hogy az alsóbb fokú bíró önkényesen vagy éppen szakmai meggyőződéséhez, vélt igazához ragaszkodva tudatosan szembemegy a felsőbb bírósági iránymutatással. De az is okozhatja, hogy a Kúria iránymutatása nem volt egyértelmű, meggyőző – jegyezte meg önkritikusan a tanács elnöke.
Tóth kérdésre válaszolva elmondta azt is: a közigazgatási ügyszakra nem jellemző, hogy a felsőbb bíróságok hatályon kívül helyezéssel, új eljárásra utasítással igyekeznének szabadulni az érdemi döntés felelősségétől. Hatályon kívüli helyezésre közigazgatási perekben túlnyomórészt indokolt esetben került sor.
Arra a kérdésre, hogy a közigazgatásból érkező szakemberek mennyire válnak be bíróként, a Kúria tanácselnöke elmondta: aki eléggé nyitott, szakmai fejlődése érdekében igényli és elfogadja a segítséget, az jó bíróvá válhat. Az adóügyek területére jellemző például, hogy az adóigazgatásból érkező szakemberekből kiváló bíró lesz.
A joggyakorlat-elemző csoport nem tárt fel jogalkotási beavatkozást igénylő problémákat a szabályozásban, az összefoglaló vélemény elsősorban a bírák továbbképzését segítheti – mondta Tóth.
