Elismerte az orosz külügyminisztérium kedden, hogy Oroszország és a Független Államok Közössége más tagállamainak állampolgárai vesztették életüket nemrég egy katonai összecsapásban Szíriában, a sebesültek száma pedig több tucatra tehető.
Közleményében az orosz külügyi tárca sajtóosztálya ugyanakkor leszögezte: az ütközetben sem az orosz fegyveres erők tagjai, sem azok műszaki eszközei nem vettek részt. A minisztérium szerint az érintettek segítséget kaptak az Oroszországba való visszatéréshez, és a tárca tudomása szerint „különböző egészségügyi intézményekben” kezelik őket. A dokumentum az ütközet helyét és idejét nem nevezte meg.
Marija Zaharova, a tárca szóvivője múlt csütörtökön azt közölte, hogy az első adatok szerint öt orosz állampolgár vesztette életét február 7-én Szíriában az Egyesült Államok vezette koalíció katonai csapásában. Zaharova azt mondta, hogy az áldozatok nem voltak katonák és hogy az incidens részletei további tisztázásra szorulnak.
A szóvivő arról beszélt, hogy a konfliktusövezetekben Oroszország és más FÁK-tagállamok sok állampolgára tartózkodik, egyebek között azért, hogy részt vegyenek a harci cselekményekben. Érvelése szerint ezek az emberek nem fordulnak állami szervekhez az utazásuk lebonyolításához, és egyebek között illegálisan kerülnek katonai műveleti területre.
Az orosz külügyminisztérium korábban „klasszikus dezinformációnak” nevezte azokat a sajtóértesüléseket, amelyek szerint orosz zsoldosok százai veszhettek oda a február 7-ről 8-ra virradó éjszaka Deir-ez-Zór tartományban lezajlott összecsapásban.
Az orosz független sajtóban az elmúlt napokban több írás feszegette, hogy miért és miként pusztulhattak el a Szíriában harcoló, az orosz törvények értelmében egyébként nem létező zsoldosok. A veszteségek nagyságával kapcsolatban pedig az elmúlt napokban a legkülönfélébb nem hivatalos verziók merültek fel.
A Vedomosztyi gazdasági lap hétfőn azt írta, hogy a főleg orosz és ukrán állampolgárokat szerződtető Wagner „katonai magánvállalatnak” a Deir-ez-Zór tartományban vívott ütközet következtében 50 embere halt meg, további 70 pedig megsebesült. A Reuters korábban mintegy 100 halottról és 200 sérültről számolt be. Volt olyan forrás is, amely még több áldozatról vélt tudni.
A Republic című online portál egyebek között arra hívta fel a figyelmet, hogy noha „a legújabbkori orosz történelemben példátlan közvetlen konfliktus történt az Egyesült Államokkal”, az incidens nyomán az orosz külügyminisztérium és a „tömegpropaganda” eszközei „példátlan toleranciáról tettek tanúbizonyságot”.
A Novaja Gazeta napilap azt írta, hogy a szíriai orosz hadvezetés a koalíciós légicsapást megelőzően azt közölte az amerikaiakkal, hogy a helyszínen – ahol amerikai beszámolók szerint a damaszkuszi rezsim oldalán harcoló csapatok támadták meg indokolatlanul az at-Tabíja közelében található kurd bázist – nem tartózkodnak orosz állampolgárok. (Az orosz védelmi minisztérium az incidensről úgy számolt be mint egy, a szíriai rezsimbarát felkelőket ért támadásról.)
A lap által megszólaltatott katonai szakértő szerint az oroszok jelenlétének az amerikai parancsnokság felé történő jelzése, néhány orosz harci gépnek a levegőbe emelése vagy az amerikai kötelék kommunikációjának zavarása megakadályozhatta volna a légicsapást. Az informátor ugyanakkor felhívta a figyelmet arra is, hogy a támadásban amerikai B-52-es hadászati bombázók is részt vettek, márpedig ezek bevetéséről szerinte csakis a Pentagonban dönthettek, és a gépek felszállásáról Moszkvában is tudni kellett.
A Novaja Gazeta szerint az összecsapás hátterében az áll, hogy az Iszlám Állam terroristáitól Deir-ez-Zór tartományban, az Eufrátesz keleti partján visszafoglalt területeken a leggazdagabb szénhidrogén-lelőhelyek nagy része nem a szíriai kormányerők, hanem a kurdok kezére került.
A lap azt írta, hogy mivel a Wagner zsoldoshadsereg hivatalosan nem létezik, „a szerencse katonáit” a „Putyin szakácsaként” emlegetett Jevgenyij Prigozsin érdekköréhez tartozó Euro Polis cégen keresztül szerződtették, amely tavaly szerződést kötött az Aszad-kormányzattal az olaj- és gázmezők felszabadításáról és őrzéséről. Prigozsin és az általa üzemeltetett szentpétervári Internetkutatási Ügynökség 12 munkatársa ellen egyébként a múlt héten Washingtonban vádat emeltek a 2016-os amerikai elnökválasztásba történt beavatkozás miatt.
A február 7-én kezdődött ütközet a Novaja Gazeta szerint a Conoco gázlelőhelyéért folyt, amelyet a kurdok átengedtek volna az oroszoknak – cserébe a törökökkel szemben nyújtott orosz támogatásért -, erről azonban végül valamiért nem sikerült megállapodniuk.
Sajtóértesülések szerint az elesett orosz zsoldosok hozzátartozói között erős az elégedetlenség, mert veszteségeiket az állam nem tekinti ugyanúgy hősi halottnak, mint az elesett katonákat. Volt olyan médium és szerző, aki azt feszegette, hogy az orosz hadvezetés részéről tudatos lépés lehetett a Donyec-medencében és a Szíriában is érdemeket szerzett, de egyre kényelmetlenebbé váló zsoldosok feláldozása.
A zsoldos erők alkalmazását Moszkva nem ismeri el, az orosz törvényhozás eddig csak felvetés szintjén foglalkozott a katonai jellegű magánszervezetek legalizálásával. A zsoldos szolgálat egyébként tiltott tevékenység Oroszországban, a külföldi katonai konfliktusokban történő illegális részvétel 7, a zsoldosok toborzása, kiképzése és finanszírozása pedig 15 évi szabadságvesztéssel sújtható.
