A pénteken hivatalba lépő következő amerikai elnök a The Timesnak adott, a konzervatív brit napilap online kiadásán vasárnap éjjel megjelent interjúban – amelyet Michael Gove volt brit igazságügyi miniszter készített a lap számára – szólt az Oroszország elleni szankciókról is, egyenes utalást téve arra, hogy ha Vlagyimir Putyin orosz elnök hajlandó a nukleáris fegyverzet jelentős csökkentésére, akkor felülvizsgálhatók lennének az Oroszország elleni szankciók.
Trump kifejtette azt a véleményét is, hogy Nagy-Britannia „remekül teljesít majd” a brit EU-tagság megszűnése után. Komoly bírálattal illette ugyanakkor azokat a NATO-tagállamokat, amelyek nem járulnak hozzá az előirányzott mértékben a védelmi kiadásokhoz, az atlanti szövetséget pedig „elavult” szerveződésnek nevezte.
A német kormány menekültpolitikájáról Trump kijelentette: „nagyon katasztrofális volt” Angela Merkel döntése „ezeknek az illegális (bevándorlóknak) a korlátlan befogadásáról, akárhonnan jöttek is ezek az emberek (…) Ráadásul senki nem is tudja, hogy honnan jöttek”.
Trump szerint a Nyugatnak Szíriában kellett volna biztonsági övezeteket kiépítenie a menekültek számára, és ennek költségeit az Öböl menti országoknak kellett volna állniuk.
Kifejtette azt a véleményét is, hogy az Európai Unióban Németország a domináns hatalom, és Nagy-Britannia „bölcsen tette”, hogy a távozás mellett döntött. „Ha megnézzük az Európai Uniót, az tulajdonképpen nem más, mint Németország, alapvetően csak egy eszköz Németország számára. Ezért gondolom, hogy az Egyesült Királyság oly okosan cselekedett a kilépéssel” – fogalmazott.
Trump szerint Nagy-Britannia „remekül teljesít majd” a brit EU-tagság megszűnése után is.
A megválasztott republikánus amerikai elnök az amerikai-brit kétoldalú kereskedelmi megállapodás lehetőségéről szólva kijelentette: kormánya „nagyon keményen dolgozik majd” azon, hogy ez a megállapodás gyorsan és megfelelő formában létrejöhessen.
Barack Obama, a távozó demokrata párti amerikai elnök tavaly áprilisi londoni látogatásán gyakorlatilag kizárta, hogy a brit EU-tagság megszűnése esetén Nagy-Britannia gyorsan kedvezményes kétoldalú kereskedelmi megállapodásra juthatna az Egyesült Államokkal. Obama annak idején kijelentette: Washington az Európai Unióval folytatott kereskedelmi tárgyalásokra összpontosítja figyelmét, Nagy-Britannia pedig „a sor végére kerül”, ha távozik az unióból.
A brit EU-tagságról júniusban tartott népszavazáson a választók szűk, 51,9 százalékos többsége a kilépésre voksolt.
Trump viszont már az amerikai elnökválasztási kampányban hangsúlyozta, hogy ha bejut a Fehér Házba, akkor Nagy-Britannia „nem a sor végére, hanem a sor elejére kerül” az Egyesült Államokkal folytatott kereskedelmi tárgyalásokon.
Trump a The Timesnak adott interjúban – konkrét időpont említése nélkül – elmondta, hogy találkozni fog Theresa May brit miniszterelnökkel, „rögtön azután”, hogy beköltözött a Fehér Házba, „és nagyon gyorsan összehozunk” egy megállapodást.
A brit üzleti szektor exportkilátásai szempontjából „nagyszerűnek” nevezte, hogy a font a népszavazás óta meredeken gyengült. „Úgy gondolom, a Brexit-folyamat remekül fog végződni” – tette hozzá.
Az Oroszország elleni szankciókról szólva Trump egyenes utalást tett arra, hogy ha Putyin késznek mutatkozik a nukleáris fegyverzet jelentős csökkentésére, akkor napirendre kerülhetne e szankciók felülvizsgálata. Kijelentette: meg kell vizsgálni, hogy „lehetséges-e jó megállapodások elérése Oroszországgal”. Trump szerint ebbe beletartozik az is, hogy a nukleáris fegyverzetet „nagyon jelentősen csökkenteni kell”. „Oroszország nagyon megszenvedi a szankciókat, és én úgy gondolom, hogy (ebben az ügyben) történhet valami, amivel sokan jól járnának” – fogalmazott a gondolatot továbbfűzve a megválasztott amerikai elnök.
Trump kijelentette: azzal az alapállással kezdi elnöki tevékenységét, hogy megbízik Putyinban, csakúgy, mint Merkelben. „Majd meglátjuk azonban, hogy ez meddig tart. Lehet, hogy egyáltalán nem sokáig” – tette hozzá.
Trump szerint a NATO „elavult” intézmény, mivel „sok-sok évvel ezelőtt” alakították ki. „Alaposan megkaptam a magamét, amikor először mondtam, hogy a NATO elavult, de ez két napig tartott, aztán már azt kezdték mondogatni, hogy Trumpnak igaza van” – tette hozzá. (Azt a leendő elnök nem fejtette ki, hogy kik is voltak azok, akik megváltoztatták a korábbi álláspontjukat e téren. A -szerk- megj.)
Trump a másik fő problémának azt nevezte, hogy sok NATO-tagállam nem vállal méltányos részesedést a védelmi kiadásokból, és ez szerinte „nagyon igazságtalan az Egyesült Államokkal szemben”. Hozzátette: jelenleg öt NATO-tagállam fordítja a hazai össztermék (GDP) 2 százalékában meghatározott összeget védelmi kiadásokra.
Trump szerint az iraki háború az Egyesült Államok egész történelmének „talán legrosszabb döntése volt, olyan, mintha köveket hajigáltunk volna egy méhkasba”. Elmondta azt is, hogy vejét, Jared Kushnert bízza meg hivatalosan a közel-keleti rendezés előmozdításával, és kérte a brit kormányt, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsában vétózzon meg minden olyan határozattervezetet, amely Izraelt bírálja.
