„Komoly következményei” lesznek annak, ha Irán nem bocsát szabadon három amerikai állampolgárt, köztük Robert A. Levinsont – jelentette ki  Donald Trump.

Robert Levinson ügye régóta tartja izgalomban az amerikaiakat: a férfi, aki a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) munkatársa volt, tíz évvel ezelőtt tűnt el Iránban, amikor állítólag egy cigarettacsempészési ügyön dolgozott. Hivatalos amerikai álláspont szerint eltűnésekor már nem állt az FBI szolgálatában.

Több mint tíz éve, 2007 márciusa óta Levinsonról semmit sem tudni, amerikai tisztségviselők azt feltételezik, hogy az iráni titkosszolgálat fogságában van. Négy éve, 2013. decemberében azonban az AP amerikai hírügynökség oknyomozó riportban arról számolt be, hogy Levinson – a hivatalos amerikai állásponttal ellentétben – eltűnésekor kormányzati alkalmazásban állt és a Központi Hírszerző Ügynökségnek (CIA) dolgozott.

Öt évvel ezelőtt, 2012-ben Mahmúd Ahmadinedzsád, akkori iráni elnök egy amerikai televíziós interjúban nem cáfolta, hogy Levinson iráni fogságban van, sőt, azt érzékeltette, hogy bizonyos, nem részletezett megállapodás után akár vissza is térhet az Egyesült Államokba. Barack Obama előző amerikai elnök és Haszán Róháni iráni államfő 2013 szeptemberében megvitatta a Levinson-ügyet is, s ezt sokan úgy értelmezték, mint annak hallgatólagos elismerését, hogy az amerikai férfi változatlanul életben és az iráni hatóságok fogságában van. Azóta nem hallani róla.

Pénteken késő délután nyilvánosságra hozott közleményében Trump úgy fogalmazott: „új és komoly következményekkel” kell számolnia Iránnak, ha nem bocsát szabadon három, jogellenesen fogva tartott amerikai állampolgárt. Az elnök Levinson mellett az iráni születésű amerikai üzletember, Sziamak Namazi és édesapja szabadon bocsátást is követelte.