Véget ért a túszszabadító akció a kelet-algériai gázkitermelő telepen: a műveletben mintegy ötven ember vesztette életét.
Az észak-afrikai országban szerdán iszlamista fegyveresek megtámadtak egy földgáz-kitermelő telepet, és túszul ejtettek több mint 40 külföldi szakembert, két embert pedig megöltek. A túszejtők a Maliban tartó francia intervenció beszüntetését követelték.
A csütörtöki túszszabadító akcióban legalább 34 túsz és 14 emberrabló halt meg.
Az esti órákban a brit kormány tájékoztatására hivatkozva a BBC online hírportálja azt közölte, hogy tovább folyik a kutatás túlélők után a gázkitermelő telepen.
A Fehér Ház határozottan elítéli az algériai terrortámadást, és aggodalmát fejezi ki a halálos áldozatok miatt – jelentette ki csütörtökön Jay Carney, az amerikai elnöki hivatal szóvivője. Washington kapcsolatban áll az algériai kormánnyal, valamint a terroristák által megtámadott kelet-algériai gázkitermelő telepet üzemeltető BP vállalattal és megkülönböztetett figyelemmel kíséri az ottani eseményeket. Barack Obama elnököt rendszeresen tájékoztatják a fejleményekről.
A Pentagon egy pilóta nélküli repülőgépet vezényelt az algériai gázkitermelő telep fölé – jelentette csütörtökön a Fox News és a CNN hírcsatorna. Az értesülést az amerikai védelmi minisztérium megerősítette.
A Fehér Ház szóvivője kijelentette: nincs rá közvetlen bizonyíték, hogy az akcióért az al-Kaida terrorszervezet lenne felelős. Mint mondta, az amerikai szakszolgálatok igyekeznek megállapítani, hogy ki állhat a támadás mögött.
Victoria Nuland amerikai külügyi szóvivő bejelentette: Hillary Clinton külügyminiszter kérésére a tárca a történtek nyomán felszólította a Maghreb-államokban és a többi észak-afrikai országban működő amerikai diplomáciai képviseleteket és magánvállalatokat, hogy erősítsék meg védelmüket.
Carney úgy tájékoztatta az újságírókat, hogy Washingtonban még nem született meg a válasz arra a francia kérésre, hogy az Egyesült Államok nyújtson logisztikai támogatást az iszlamisták elleni Maliban folytatott katonai műveletekhez.
Az algériai túszválság miatt David Cameron brit miniszterelnök elhalasztotta péntekre tervezett hollandiai útját és az Európai Unió jövőjéről szóló beszédét, amelyet ott mondott volna el. Cameron pénteken hazájában marad, hogy folyamatosan figyelje a helyzetet a szaharai gázkitermelő telepnél, ahol előző nap több száz embert, köztük angolokat is foglyul ejtettek a Maliban folyó francia katonai intervenció leállítását követelő iszlamista fegyveresek. A miniszterelnök a nap folyamán már jelezte, hogy tudomása szerint a túszejtés algériai helyszínén „nagyon rossz a helyzet”, és a briteknek rossz hírekre kell felkészülniük.
Amszterdamban Cameron a tervek szerint arról beszélt volna, milyen változásokat képzel el az EU és Nagy-Britannia jövőbeni viszonyában, beleértve a brit EU-tagság esetleges újratárgyalását is. A beszédet nagy várakozás előzte meg, Cameron mondandójának néhány feltételezett elemét már előre bírálatok érték ellenzékétől és uniós partnereitől, de még az unión kívülről is. Kritikusai egyebek között attól tartanak, hogy a brit EU-politika megváltozása bonyolítaná az unión belüli együttműködést, Londont pedig elszigetelné az EU-ban.
A japán kormány is elítélte állampolgárai elrablását és különleges munkacsoportot állított fel az algériai túszejtés kezelésére csütörtökön. A japán külügyminisztérium Algériával, Norvégiával és az Egyesült Államokkal is egyeztetéseket folytatott a kérdésben.
A Román Hírszerző Szolgálat szóvivője csütörtökön megerősítette, hogy román állampolgárok is lehetnek az algériai túszok között, ezért Bukarestben válságstábot hoztak létre a terrorizmus elleni küzdelemben illetékes hatóságok.
A román média csütörtök délben közölte az al-Dzsazíra televízióra hivatkozva azt az – egyik állítólagos túszejtőtől származó – információt, miszerint a 41 túsz 11 országból: Norvégiából, Franciaországból, az Egyesült Államokból, Nagy Britanniából, Romániából, Kolumbiából, Thaiföldről, a Fülöp-szigetekről, Írországból, Japánból és Németországból származik.
Forrás: BP/BBC/MTI
