Új kategóriával bővült a radioaktív hulladékok köre, a nagyon kis aktivitású radioaktív hulladékok osztályával; az ide sorolható anyagok a jövőben gazdaságosabban lesznek tárolhatók mindaddig, amíg sugárvédelmi szempontból veszélytelenekké válnak.
Az új kategóriát az ionizáló sugárzásvédelemről szóló, 2015-ös kormányrendelet 2018. március 1-jén életbe lépett melléklete vezette be – tette közzé honlapján az Országos Atomenergia Hivatal (OAH).
Korábban a radioaktív hulladékokat két csoportba sorolták. A nagy aktivitású hulladékok – a paksi atomerőmű kiégett fűtőkazettái – esetében a hőtermelést a tárolásnál figyelembe kell venni. A többi, a sugárzás mentességi szintjét meghaladó hulladékok a kis és közepes aktivitású kategóriába tartoztak.
Az új szabályozás szerint nagyon kis aktivitásúnak minősülnek azok a hulladékok, amelyekben csak a 30 évnél rövidebb felezési idejű radioaktív izotópok koncentrációja haladja meg a felszabadítható radioaktív hulladékokra vonatkozó korlátokat – közölte az OAH.
Tájékoztatásuk szerint jelenleg a kis aktivitású hulladékok egy része nagyon kis aktivitású hulladék, például kontaminálódott munkaruha, cipővédő fólia, szerszám. A nemzetközi tapasztalatok alapján a legtöbb nagyon kis aktivitású hulladék a nukleáris létesítmények leszerelésekor keletkezik; olyan beton- és fémelemek tartoznak ide, amelyek a radioaktív közeggel érintkeznek, dekontaminálásuk és leszerelésük után radioaktivitásuk kis mértékben meghaladja a felszabadítható radioaktív hulladékokra vonatkozó követelményeket.
A kiégett üzemanyag és a radioaktív hulladék kezelésére vonatkozó Nemzeti Program szerint a paksi atomerőmű leszerelése 2062-ben kezdődik. A program becslése szerint összesen 27 000 köbméter radioaktív hulladék keletkezik, amelynek várhatóan igen nagy része, mintegy 22 ezer köbméter lesz nagyon kis aktivitású.
Ma a jelenleg üzemelő két radioaktívhulladék-tároló alkalmas a nagyon kis aktivitású hulladékok elhelyezésére, azonban a hulladékos nemzeti stratégia, amely alapján a Nemzeti Program készült, azt a célt szolgálja, hogy ezeket az anyagokat a jövőben egyszerűbb, külön erre a célra kialakított tárolóban helyezhessék el – írták. Jelezték, hogy a leendő tároló létesítése és üzemeltetése az állami tulajdonú Radioaktív Hulladékokat Kezelő Kft. (RHK) feladata lesz.
A hivatal arról is beszámolt, hogy a nagyon kis aktivitású tárolók biztonsági követelményeire és az ezzel összefüggő hatósági tevékenységekre vonatkozó előírásokra az OAH javaslatot tett, és ezt további egyeztetésre bocsátotta.
Az RHK Kft. az MTI érdeklődésére közölte, hogy jelenleg a bátaapáti Nemzeti Radioaktívhulladék-tároló a paksi atomerőműben keletkező kis és közepes aktivitású hulladékokat, a Püspökszilágyiban működő Radioaktív Hulladék Feldolgozó és Tároló a radioaktív anyagok egyéb alkalmazási területein – az egészségügyben, kutatásban mezőgazdaságban és iparban – képződő hulladékokat fogadja.
A nagyon kis aktivitású hulladékokat eddig döntően a kis és közepes aktivitásúak részeként kezelték. A nemzetközi gyakorlat azt igazolta, hogy az ebbe a kategóriába eső védőfelszerelések, szerszámok, betontörmelékek biztonságosan kezelhetőek felszíni, földmedrű tárolókban – ismertették.
Ilyenek már évtizedek óta biztonságosan üzemelnek például Spanyolországban és Franciaországban. Az RHK szerint ezek a tárolók a biztonság színvonalának megtartása mellett sokkal kevésbé költséges műszaki megoldást jelentenek a nagyon kis aktivitású hulladékok végleges elhelyezésére.
