Újabb hadisírgondozási feladatokban állapodott meg Magyarország és Oroszország. Az 1956-os forradalomban elesett szovjet katonák emlékműve feliratainak átírásához már csütörtöktől hozzákezdhetnek — tájékoztatta a Honvédelmi Minisztérium (HM) az MTI-t.
A Magyar-Orosz Kormányközi Hadisírgondozó Vegyes Bizottság munkáját, eredményeit Simicskó István honvédelmi miniszter is méltatta. A bizottság tizenharmadik ülésének záródokumentumát Vargha Tamás, a HM parlamenti államtitkára és Alekszandr Kirilin, a vegyesbizottság elnökhelyettese írta alá szerdán Budapesten, a Honvédelmi Minisztériumban.
A HM közleménye szerint a most aláírt dokumentum többek között első és második világháborús hadisírok felújításáról, új katonai emlékművek megépítéséről szól. A tervek szerint jövőre két első világháborús magyar temetőt is újjáépítenek Oroszországban.
A vegyes bizottság tizenharmadik ülésének legfőbb eredményei közül azt emelték ki, hogy az orosz fél hozzájárulásával az 1956-os forradalom és szabadságharc alatt elesett és Budapesten, a Fiumei úti temető szovjet katonai parcellájában eltemetett szovjet katonák emlékét megörökítő emlékművek feliratait is módosítani fogják. A HM közleményében azt írta, erre azért van szükség, mert a korábbi feliratok 1956-ot ellenforradalomként értelmezték, így azok a magyar alaptörvénnyel ellentétesek. A feliratok a most megkötött egyezményben rögzítettek alapján, úgy módosulnak: „Az 1956. évi események során elesett szovjet katonák emlékére.” Ez tizenegy emlékművet, emlékoszlopot érint. Az orosz fél kérése az volt, hogy a katonai jelképek maradjanak, ne bontsák meg az emlékműveket, és minden emlékművet egyedileg javítsanak a már megállapodott szöveg szerint. A Kerepesi úti temetőben szerdán végzett szemle alapján a feliratok módosítása már csütörtökön megkezdődhet.
Megállapodás született arról is, hogy a jövőben a temetkezési helyeket azonos módon tartja nyilván az orosz és magyar fél, amelyből egy példányt az önkormányzatokhoz is eljuttatnak. Ez a közös nyilvántartás a két ország történészei, levéltárai számára egyszerűsíti a kutatást.
A megállapodás tartalmazza továbbá, hogy a HM a következő években – a sírrongálások elkerülése érdekében – szorosabban együttműködik az önkormányzatokkal, munkájukat szakmailag is támogatja, erősíti, s ezáltal hozzájárul a helyes történelmi szemlélet kialakításához is – írták.
Mint a HM közleményében felidézte: az oroszországi magyar hadisírok államilag szervezett rendbetétele 1997-ben kezdődött a két ország, az Orosz Föderáció és Magyarország között 1995-ben megkötött hadisírgondozó együttműködés keretében. A háborúkban elesett katonák és polgári áldozatok emlékének megörökítéséről, valamint sírjaik jogi helyzetének tisztázása céljából kötött egyezmény végrehajtására magyar részről a honvédelmi miniszter kapott megbízást.
Elsődleges cél volt az Oroszország területén lévő különféle hadifogoly- és munkatáborokban meghalt magyarok eltemetési helyének felkutatása, amelyben orosz részről a Vojennije Memoriali nevű orosz szervezet segíti a munkát. Oroszországi levéltári kutatások alapján 461 hadifogoly-temetőt sikerült azonosítani. Eddig ezen elhanyagolt temetőkben található 376 hősi második világháborús emlékművet, valamint öt első világháborús, többnemzetiségű emlékművet építettek meg közösen. Emellett a hadműveleti területen, illetve a felvonulási és visszavonulási körzetekben életüket vesztett katonáknak Boldirevka település mellett megépítették az első, Rudkino mellett pedig a második magyar központi katonai temetőt. Magyarországon 1248 orosz temetkezési hely van.
A HM kifejtette: 54 országban van magyar katonai temetkezési hely, ezért a hadisírgondozásnak kiemelt diplomáciai jelentősége van. A Magyar-Orosz Hadisírgondozó Vegyes Bizottság munkáját – a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum bevonásával – szakmailag is támogatja a Honvédelmi Minisztérium. A bizottság kedden kezdődött, tizenharmadik ülésének napirendi pontjai egyrészt a már meglévő katonai emlékhelyekhez kapcsolódtak, másrészt új emlékművek megépítéséről is megállapodtak. Kiemelték: az együttműködés alapja „a kegyeleti kultúra ápolása, amely nélkül nem beszélhetünk nemzeti kultúráról, nemzeti egységről és nemzeti öntudatról”, ezért mindkét fél szorgalmazza a további rendszeres találkozási lehetőségeket.
