Az idei első félév természeti katasztrófái relatíve kevés kárigényt eredményeztek globálisan.
A Munich Re statisztikái szerint a gazdasági veszteségek nagysága 42 milliárd dollár volt, míg a biztosított károké 17 milliárd, amely az elmúlt tíz év átlagához képest – amely rendre 95 milliárd dollár, illetve 25 milliárd dollár – jelentősen alacsonyabb. Szerencsére a természeti katasztrófák által okozott halálesetek száma is viszonylag alacsony volt az első hat hónapban. Az év második fele azonban még kellemetlen meglepetéseket tartogathat, hiszen például az El Niño egyes régiókban igen intenzív időjárási szélsőségeket eredményezhet.
Idén júniusig mintegy 2700 ember halálát okozták természeti katasztrófák, amely jelentősen elmarad az elmúlt 10 év, hasonló időszakában megszokott szinttől, szám szerint az 53 ezertől. A károk nagysága szempontjából 490 jelentős esemény történt, a legnagyobb gazdasági károk az USA-ban (35 százalék) keletkeztek, melyet Európa (30 százalék) és Ázsia (30 százalék) követ.
A legnagyobb károkat okozó katasztrófák listáját a februári japán viharok vezetik, melyek Tokiót és Japán középső részét érintették a legsúlyosabban, összesen mintegy 5 milliárd dollárnyi gazdasági és több mint 2,5 milliárd dollárnyi biztosítói kárt eredményezve. A komoly, néhol egy méteres hazavás teljesen szokatlan az érintett tartományokban, Japánban, éppen ezért más országokban ritkán okoz ekkora problémát. Számos baleset történt, csarnokok és üvegházak tetőszerkezete omlott össze a sok hó alatt.
Az idei tél, a rendkívüli hideggel és a jelentős havazással Észak-Amerikában is komoly veszteségeket okozott. A hóviharok összesen 3,4 milliárd dollárnyi kárt okoztak, ezen belül a január eleji mintegy 2,5 milliárdot, melyből 1,7 milliárd volt biztosítva. A kemény tél a vállalkozásokat sem hagyta érintetlenül, sok helyen a termelést is le kellett állítani. A január végi hóvihar, amely mindössze néhány centiméteres havat eredményezet, szinte teljesen lebénította Atlanta városát, járhatatlanná téve az autópályákat. A város nem rendelkezett az utak takarításához szükséges gépekkel, mivel egyáltalán nem megszokott ezen a környéken az ilyen időjárás.
A Munich Re szerint az idei tél időjárási szélsőségei – rendkívül kemény tél Észak-Amerikában és Ázsiában, és az igen enyhe tél Európa nagy részén – között összefüggés figyelhető meg az északi félteke esetében, méghozzá egy igen jelentős és hosszú ideig kanyargó jet stream miatt. A tudósok körében még mindig heves vita zajlik arról, hogy ezek a meteorológiai jelenségek összefüggésben állnak-e a klímaváltozással, és gyakoribbak lesznek-e a jövőben.
Sajnos az igen enyhe európai télnek is megvoltak az árnyoldalai: Angliában például súlyos áradásokat okoztak egészen februárig. Mivel a károk elsősorban vidéki területeken jelentkeztek, az összes gazdasági veszteség relatíve alacsony, 1,3 milliárd dollár maradt, melynek nagy része, 1,1 milliárd dollár biztosított volt.
Májusban Kelet-Európában igen jelentős gazdasági károkat okozott az árvíz. Egyáltalán nem szokatlan ugyan errefelé a heves tavaszi esőzés, azonban az Yvette-ciklon abnormálisan erős és tartós esőzéseket eredményezett. Sok helyen a lehullott csapadék mennyisége minden rekordot megdöntött a több mint 100 éve vezetett statisztikák szerint. A Száva, a Bosna és a Duna áradása mintegy 4 milliárd dollárnyi gazdasági kárt okozott az érintett országokban, ezzel a második legdrágább katasztrófának számított az idei első félévben. Ugyanakkor a relatíve alacsony biztosítási penetráció miatt a biztosítókat érintő károk nagysága nem volt túl magas.
Ezzel szemben a Nyugat-Németországon végigsöprő június eleji szélvihar és jégverés igen komoly veszteségeket okozott a biztosítóknak, különösen Düsseldorf környékén. Összességében mintegy 890 millió dollárnyi biztosítói kár keletkezett, a gazdasági károk pedig 1,2 milliárdra rúgtak. Ugyanez a front előtte Franciaországon és Belgiumon is végighaladt, így az összes országot egybevéve 3,1 milliárd dollárnyi gazdasági kárt okozott, amelyből 2,5 milliárdot fedeztek biztosítások.
A május-július között tetőző tornádó-szezon az USA-ban eddig átlag alattinak bizonyult. Az USA meteorológiai központja, a NOAA összesen 721 tornádót számolt június végéig, szemben a 2005-2013 között mért 1026-os átlaggal.
Az év hátralevő részében azonban várhatóan egyre nagyobb hatást fog gyakorolni az El Nino. A jelenség a Csendes-óceán trópusi térségében a vízfelszín hőmérsékletének természetes módon végbemenő, állandó, de rendszertelen oszcillációjának meleg fázisaként írható le. Ez az oszcilláció összekapcsolódik a légköri folyamatokkal, és ezért rendszerint az ENSO – El Nino and Southern Oscillation (El Nino és Déli Oszcilláció) – kifejezés a használatos. Az El Nino és testvére, a La Nina a déli oszcilláció extrém szakaszában történik, az előző a Csendes-óceán keleti vízfelszínének melegedésére, míg utóbbi a hűlésére utal, amely a világ számos részén hatással van az időjárásra. Jelenleg azt jósolják, hogy ősszel csak közepes erősségű El Nino-ra kell számítani.
A hurrikánok száma az El Nino fázisokban általában csökken, a Csendes-óceán észak-nyugati részén ugyanakkor a tájfunok száma emelkedik, a tornádók száma szintén nő az USA-ban. Ezek a jelenségek a veszteségek földrajzi eloszlását befolyásolják. A Munich Re adatbázisai szerint minél erősebb az El Nino, annál valószínűbb, hogy a következő évben lesz El Nina, amikor a hurrikánok száma és intenzitása általában emelkedik.
Forrás: Biztosítási Szemle
