Az új polgári perrendtartás alkalmas arra, hogy gátat szabjon a perek elhúzódását eredményező jogintézményeknek, a keresetváltoztatásoknak, az újabb és újabb előkészítő iratok és bizonyítási eljárások előterjesztésének – mondta az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára pénteken Szombathelyen.
Völner Pál az új polgári és közigazgatási perrendtartásról szervezett szakmai rendezvényen tartott előadásában hangsúlyozta: a közigazgatási perrendtartás és a polgári perrendtartás különválasztása, a peres eljárások hatékonyságának növelése, gyorsítása fontos társadalmi feladat, mivel a jelenleg hatályos polgári perrendtartás évente háromszázezer polgári per és több mint egymillió nemperes eljárás kereteit adja meg.
Kiemelte: az új polgári perrendtartás a bíróságoktól új szerepfelfogást kíván, a jogvitákban ugyanis erősödik a bíróság szerepe, a korábbinál is nagyobb szükség lesz a bírói aktivitásra.
Az új törvény – ismertette – az eljárást két részre, egy előkészítő és egy érdemi tárgyalási szakasztra bontja. Az osztott perszerkezet lehetőséget ad arra, hogy az előkészítő szakasztra koncetrálódjon a jogvita tartalmának, kereteinek meghatározása. Ennek során nagy hangsúlyt kap a rugalmasság, a bírónak lehetősége van az ügy sajátosságaihoz igazítani az előkészítés módját és menetét.
A törvény két felperesi és két alperesi írásbeli beadvány – keresetlevél és ellenkérelem, illetve válaszlevél és viszontválasz – benyújtására ad lehetőséget, de a bíró dönt arról, hogy szükség van-e a második iratváltásra és akár el is hagyhatja azt.
Ezután kerül sor egy perfelvételi tárgyalásra, ahol rögzítik az álláspontokat és születik egy az előkészítést lezáró bírói végzés. A továbbiakban az érdemi tárgyalási szakban már nincs lehetőség további keresetváltoztatásra, bizonyítási indítványra, így amennyiben nincs szüksége további bizonyításra, a bíróság ítéletet hozhat.
A még készülő közigazgatási perrendtartás alapelveiről szólva Völner elmondta: a kodifikációs munka célja a hatékonyabb jogvédelem biztosítása az egyenlőtlen helyzetben lévő felek – vagyis a közigazgatás szereplője és az állampolgár – között.
Szavai szerint ez azt jelenti, hogy a közigazgatás által okozott jogsérelmek szabadon bíróság elé vihetők legyenek, ne pusztán a hatósági határozatok és hatósági cselekmények törvényességének vizsgálatából álljon a peres eljárás, hanem ha kell, valódi jogorvoslatot jelentsen.
Rozsnyai Krisztina miniszteri biztos azt emelte ki: a közigazgatási perekben is lehetőséget kívánnak adni a felek közötti perbeni megegyezésre, illetve arra, hogy ha a közigazgatási hatóság időközben saját hatáskörben orvosolja a problémát, a bíróságnak már csak az ezután esetleg fennmaradó vitás kérdésekben kelljen döntenie.
