Közvetlenül a 2010-es szmolenszki légi katasztrófa után kellett volna bonctani vizsgálatokat végezni, az Emberi Jogok Európai Bíróságának döntése ezért az előző lengyel kormányt terheli – reagált Zbigniew Ziobro lengyel igazságügyi miniszter a kihantolások kapcsán Varsót elmarasztaló ítéletre.
A strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) azért marasztalta el Lengyelországot, hogy a helyi hatóságok idén májusban a családtagok tiltakozása ellenére exhumálták a szmolenszki légi katasztrófa két áldozatának holttestét, A felperesek, Ewa Maria Solska és Malgorzata Ewa Rybicka sikertelenül tiltakoztak volt férjeik holttestének hozzájárulásuk nélküli kihantolása ellen. Fellebbeztek ugyan a döntés ellen, de a lengyelországi eljárás a kihantolásig nem zárult le, ezért párhuzamosan tavaly az EJEB-hez fordultak.
Ziobro
Közvetlenül a 2010-es szmolenszki légi katasztrófa után kellett volna bonctani vizsgálatokat végezni, az Emberi Jogok Európai Bíróságának döntése ezért az előző lengyel kormányt terheli – reagált Zbigniew Ziobro lengyel igazságügyi miniszter a kihantolások kapcsán Varsót elmarasztaló ítéletre.
A strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) azért marasztalta el Lengyelországot, hogy a helyi hatóságok idén májusban a családtagok tiltakozása ellenére exhumálták a szmolenszki légi katasztrófa két áldozatának holttestét.
A felperesek, Ewa Maria Solska és Malgorzata Ewa Rybicka sikertelenül tiltakoztak volt férjeik holttestének hozzájárulásuk nélküli kihantolása ellen. Fellebbeztek ugyan a döntés ellen, de a lengyelországi eljárás a kihantolásig nem zárult le, ezért párhuzamosan tavaly az EJEB-hez fordultak.
Ziobro miniszter, egyben lengyel főügyész szerint az általa irányított ügyészség „azt tette, amit tennie kellett”. A csütörtöki strasbourgi ítélet szerinte annak a következménye, hogy az előző lengyel kormány idején az ügyészség nem teljesítette azokat az előírásokat, amelyek bonctani vizsgálatot rendelnek el minden légi katasztrófa esetén.
Ziobro felidézte: a 2016 májusától idei év májusáig zajló exhumálások nyomán 26 áldozat 69 testrészét idegen koporsóban azonosították, két holttestet pedig összecseréltnek minősítettek. Rámutatott: a Moszkvában orosz szakértők által végzett boncolásokról készített jegyzőkönyvek „túlnyomó többsége” más sérüléseket írt le, mint amilyeneket a lengyelországi vizsgálat során megállapítottak.
Az EJEB döntését csütörtökön néhány olyan hozzátartozó kifogásolta, akik beleegyeztek családtagjaik exhumálásába. Közülük Malgorzata Wasserman jogász „kuriózumnak” találta az ítéletet. A kihantolásokat fájdalmasnak, ám szükségesnek nevezte, és aláhúzta: a bonctani vizsgálatok „egyetlen közvetlen, megvizsgálható bizonyító anyagot” nyújtanak a katasztrófa kapcsán. Ezzel arra is utalt, hogy a lezuhant repülőgép roncsát Moszkva máig nem adta ki Varsónak, bár lengyel ügyészek és szakértők jelenlétében szeptember elején az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) munkatársai bizonyos vizsgálatokat végeztek a roncson.
Az oroszországi Szmolenszk közelében 2010. április 10-én lezuhant lengyel kormánygép a Lech Kaczynski néhai elnök vezette magas rangú küldöttséget szállította a katyni vérengzés 70. évfordulója alkalmából rendezett gyászünnepségre. A szerencsétlenséget a fedélzeten lévő 96 ember közül senki sem élte túl.
, egyben lengyel főügyész szerint az általa irányított ügyészség „azt tette, amit tennie kellett”. A csütörtöki strasbourgi ítélet szerinte annak a következménye, hogy az előző lengyel kormány idején az ügyészség nem teljesítette azokat az előírásokat, amelyek bonctani vizsgálatot rendelnek el minden légi katasztrófa esetén.
Ziobro felidézte: a 2016 májusától idei év májusáig zajló exhumálások nyomán 26 áldozat 69 testrészét idegen koporsóban azonosították, két holttestet pedig összecseréltnek minősítettek. Rámutatott: a Moszkvában orosz szakértők által végzett boncolásokról készített jegyzőkönyvek „túlnyomó többsége” más sérüléseket írt le, mint amilyeneket a lengyelországi vizsgálat során megállapítottak.
Az EJEB döntését csütörtökön néhány olyan hozzátartozó kifogásolta, akik beleegyeztek családtagjaik exhumálásába. Közülük Malgorzata Wasserman jogász „kuriózumnak” találta az ítéletet. A kihantolásokat fájdalmasnak, ám szükségesnek nevezte, és aláhúzta: a bonctani vizsgálatok „egyetlen közvetlen, megvizsgálható bizonyító anyagot” nyújtanak a katasztrófa kapcsán. Ezzel arra is utalt, hogy a lezuhant repülőgép roncsát Moszkva máig nem adta ki Varsónak, bár lengyel ügyészek és szakértők jelenlétében szeptember elején az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) munkatársai bizonyos vizsgálatokat végeztek a roncson.
Az oroszországi Szmolenszk közelében 2010. április 10-én lezuhant lengyel kormánygép a Lech Kaczynski néhai elnök vezette magas rangú küldöttséget szállította a katyni vérengzés 70. évfordulója alkalmából rendezett gyászünnepségre. A szerencsétlenséget a fedélzeten lévő 96 ember közül senki sem élte túl.
