A lengyel nemzetvédelmi minisztérium a héten dönt a Gawron korvett sorsáról, de az már biztos, hogy a félig sem kész hajóból az eredeti tervekkel ellentétben nem korvett lesz, hanem vagy őrhajó, vagy – ha beolvasztják – zsilettpenge.
Az ambíciózus hajóépítési projekt felfüggesztését februárban döntötték el, most az a kérdés, mi legyen az elkészült, 90 méteres, motorokkal felszerelt hajótesttel, amelynek építésére eddig 450 millió zlotyt, vagyis több mint 3 milliárd forintot költöttek, de az eredeti cél eléréséhez még több mint 1 milliárd zlotyt kellett volna beleölni. A német Blohm und Voss tervezte MEKO sorozat lengyel építésű változatához komoly export-reményeket is fűztek, amelyek nem realizálódtak.
A program megkezdése óta eltelt tíz év alatt azonban gyökeresen megváltozott a lengyel haditengerészeti koncepció, annyira, hogy a védelmi minisztériumnak a haditengerészet korszerűsítéséről tavasszal nyilvánosságra hozott tervében a Gawron óceánjáró korvettként már nem is szerepel. Abban bíznak, hogy viszonylag kis, mintegy 700 millió forintos költséggel (100 millió zloty) – amiben a szakértők erősen kételkednek – a Balti-tenger legnagyobb őrhajójává építhetik, amelynek elsőrendű feladata a lengyel tengerparti övezet védelme volna. Erre lengyel lapértesülések szerint a minisztérium hajlandó volna akár 250 millió zlotyt is áldozni. Ezzel meg az a baj, hogy a haditengerészet teljes modernizációs programjára csupán évi 900 millió zloty áll rendelkezésre. A hajóra viszont mindenképpen szükség lesz, mert 2018-ban kivonják a hadrendből csaknem valamennyi kiöregedett egységet, ekkortól a Gawron lenne a haditengerészet zászlóshajója. Ehhez azonban találni kell egy olyan hajógyárat, amely képes a hajó áttervezésére és átépítésére, ugyanis eddigi építője, a haditengerészet hajógyára közben csődbe ment – írta a Gazeta Wyborcza.
Az új, idén meghirdetett haditengerészeti kocepció szembenézve a realitásokkal lemondott az eddig máshol leszerelt, ajándékba kapott nagy és elavult hadihajók költséges és kétséges eredményű felújításáról. Az új stratégia arra alapul, hogy a lengyel érdekeltségű Balti-tengeren elsősorban légi-, akna- és tengeralattjáró-veszéllyel kell számolni, válság esetén a haditengerészet fő feladata a part és a kikötők védelme. Ennek érdekében három, Gawron méretű őrhajót kell építeni 2022-ig, és vásárolni három modern terngeralattjárót. A jelenlegi kettő mellé felállítanak egy harmadik partvédő rakétaüteget, hét helikopterrel és nagy hatósugarú pilóta nélküli robotrepülőgépekkel erősítik a tengerpartot.
Forrás: Biztonságpiac.hu
Szerző: Barabás T. János
