Felszállt az első magyar drón Veszprémben

Jóllehet az első tesztrepülések már megvoltak, ma a sajtó nyilvánossága előtt is bemutatkozott az első magyar fejlesztésű pilóta nélküli (UAV) felderítő repülőgép.

További képek a magyar fejlesztésű drónokról a Biztonságpiac.hu Facebook-oldalán. Klikk!

A HM Elektronikai, Logisztikai és Vagyonkezelő (HM EI Zrt.) által kifejlesztett légijármű család tagjait a Magyar Honvédség veszprémi Légi Vezetési és Irányítási Központjának területén mutatták be. Az esős, szeles időben az eredetileg tervezett szimulált harci feladatot nem lehetett végrehajtani, de a bemutató végén egy kör erejéig mégis felszállt az Ikran felderítő célú, pilóta nélküli könnyű repülőgép.

Móró Lajos, a fejlesztő cég vezérigazgatója bevezető beszédében elmondta, hogy az állami tulajdonú HM EI Zrt. 2007-ben vágott bele a felderítő feladatokra is alkalmas drónok fejlesztésébe. A honvédség korábban is alkalmazott már  drónokat, de az úgynevezett célgépek feladata az volt, hogy a légvédelmi gyakorlatok során a mozgó célpontot jelentsenek a Mistral rakétaelhárító rendszer számára. Ennek a Meteor névre keresztelt gépcsaládnak a kilencvenes évek óta tartó története a Meteor 3MA projekttel új utakat nyitott meg.

A Meteor kifejlesztése során felhalmozott tudást a felderítő gépek megalkotásában is kamatoztatták. Ennek, már sorozatgyártásra is alkalmas, csapatpróbán átesett termékei a Veszprémben látott repülőgépek. Jóllehet a fejlesztés költségei és a gép ára üzleti titok, de piaci helyzetét jól érzékelteti, hogy világszerte mintegy ötmilliárd dollárt költenek az ilyen típusú drónok fejlesztésére. Bár a piac 70 százalékát az Egyesült Államok uralja, és az európai fejlesztésekben is komoly szerepet vállal, de mellette számos ország foglalkozik saját fejlesztéssel.

A HM EI Zrt. célja a gyártással a Magyar Honvédség igényeinek kiszolgálása volt. A gépeket és a hozzájuk tartozó kiszolgáló egységeket kizárólag magyar szakemberek munkájával, magyar alapanyagok és szoftverek felhasználásával készítették. A pozitív munkaerő-piaci hatásokon túl gyakorlati oka is van ennek: a szoftverek továbbfejlesztése elé ebben az esetben nem gördülnek akadályok.

A katonai területen túl az eszköz a civil életben is sokoldalúan felhasználható: a térképészet, a geodézia, a mezőgazdaság, az erdészet is élhet az előnyeivel. Közvetett haszna lehet az áramszolgáltatók rendszerellenőrzési munkájában, mivel kiválthatja a hálózat bejárását a levegőből fényképezve. Nem elhanyagolható terep a katasztrófavédelem sem, a gép jól alkalmazható erdőtüzeknél, vagy olyan katasztrófa sújtotta zónákban, amelyek nem megközelíthetőek másképpen.

A repülőkhöz tartozó mozgó vezetési pont (MRVP) magyar innovációnak számít, és mindhárom gépfajta irányítására alkalmas. A piaci igényektől függően elképzelhető más ügyfeleknek való értékesítés vagy szolgáltatóként bérmunkában történő üzemeltetés is. Az eszköz kutatás-fejlesztési munkálatait a HM EI Zrt.-vel szoros együttműködésben a HM Currus Zrt. végezte, amelynek vezérigazgatója Molnár Attila a gépek és a vezetési pont gyártástörténetét és paramétereit ismertette a veszprémi bemutatón.

A robotrepülőgépekbe olyan elektronikát építettek bele, amely a földről programozottan irányíthatóvá teszi a gépet. Munkájuk során fontos szempont volt, hogy felhasználóbarát szoftvert fejlesszenek, amelynek működtetését könnyű elsajátítani, és emellett teljesen magyar fejlesztésben valósuljon meg. A szoftverhez moduláris rendszerű „hardver” tartozik, mind a gép, mind az operátor rendszer tekintetében. Az ultrakönnyű Bora drón kézből indítható, a masszívabb Ikran stabil menettulajdonságokkal bír, és különböző videóeszközök hordozására is alkalmas. A MRVP-ben két számítógépes operátori munkahely van: a vezérlő pilótáé, illetve a monitoros felderítőé. Utóbbi a beérkező képek alapján képes azonosítani objektumokat, tereptárgyakat, személyeket.

Noha a HM az első magyar drónként említi a most bemutatott pilóta nélküli repülőgépeket, az igazsághoz hozzá tartozik, hogy a Denevér nevű modell, amely valóban az első hazai UAV-nek tekinthető, 16 éve egy hangárban áll Szolnokon. A Vég Pál tervezésében megépített prototípust eredetileg sportrepülőnek szánták, végül néhány hónapnyi tervezés és építést követően egy katonai felderítési célokat szolgáló drónná fejlődött a Denevér. Az első magyar UAV 28 órát töltött a levegőben, és bár az eredeti tervek szerint a Denevér 90 lóerős motorja óránként 70-160 kilométeres sebességre volt kalibrálva, a korabeli hírek szerint 280 kilométer-per-óráig is felgyorsult a gép.

Az Ikrant kétfajta hajtóművel építették meg. Az egyik egy elektromos tolóhajtómű, a másik pedig benzinmotoros. Utóbbival hosszabb ideig tud a levegőben tartózkodni a drón, és akár 15-20 kilométert is képes megtenni. Az elektromos meghajtású gép stabilan halad, fotózási feladatokra kiválóan alkalmas. A gépek aljába egy három szabadságfokban mozgatható robotikus kamerarendszer van beépítve, amelyet egy gyorsreagálású szoftver támogat. Molnár a gép jelentőségét a híres amerikai AWACS-hoz hasonlította.

Mivel az időjárás nem tette lehetővé légi járművek felszállását, így a helyszínen három nappal korábban készült fotó- és videófelvételek segítségével kaphattunk képet a gépek bevetés közbeni teljesítményéről. Megfelelő szoftver segítségével a gépek készítette felvételek ortografikus képekké alakíthatók. A gépre szerelt HD minőségű képek rögzítésére alkalmas kamerák segítségével a pilóta nemcsak a tervezett nyomvonalat tudja egybevetni a tényleges repülési iránnyal, de egy monitoron a gép minden fedélzeti adata is megjelenik repülés közben.

Molnár Attila a gépek hátrányának a sérülékenységet tartja. Így már a sárkányrész tervezésekor a modularitást tartották szem előtt. Mind a kamerát tartó gondolát, a szárnyszerkezetet, mind a törzs-szerkezetet elemekben tudja az alkalmazó tárolni, és javítani. Ez egyúttal nagy variációs lehetőséget biztosít a szerkezetek funkciójában. A szárnyvégek speciális kialakítása jelentősen lecsökkentette az Ikran fel- és leszállópályájának hosszát, a beépített szenzorok pedig 60-70 százalékkal biztosabbá tették a leszállás végrehajtását.

A bemutatót meglátogató Hende Csaba honvédelmi miniszter a saját gyártású gépeknek a hazai munkaerőhelyzetre gyakorolt pozitív hatását emelte ki. A hazai gyártás költségeit mérlegre téve a miniszter megállapította, hogy a saját fejlesztés majdnem fele akkora kiadást jelent, mintha külföldről szereznénk be egy ilyen drónt. A végső szót persze a hadsereg mondja ki a csapatpróbák után, ezt követően rendszeresíthetik az eszközt.

A Biztonságpiac.hu kérdésére Móró Lajos elmondta, hogy bár a magyar-izraeli koprodukcióban készült célgépek jók, de áruk meglehetősen magas. Mind a Meteor, mind a felderítő célú Ikran és Bora olcsóbb, és emellett teljességgel a magyar szellemi tőke gyümölcse. A HM EI Zrt. eddig is, és ezután is erőteljesen lobbizik az állami szerveknél, hogy magyar cégeket vonjanak be ilyen fontos projektekbe – mondta a vezérigazgató.

Forrás: Biztonságpiac.hu
Szerző: Matykó Károly