Még az idén 15 millió euró értékű megbízáshoz juthatnak az európai biztonsági magánvállalkozások, ugyanis az Európai Külügyi Szolgálat (EEAS – External Action Service) magánbiztonsági cégekre bízná a diplomaták külföldi védelmét.
Catherine Ashton kül- és biztonságpolitikai főképviselő szerint a magánbiztonsági vállalkozások bevonása garantálja a fokozottabb biztonságot. Ashton szerint a 15 millió eurós keretösszegből a teljes mértékben integrált biztonsági szolgálat valamennyi költsége fedezhető Bejrútban, Benghaziban, Iszlámábádban, Jeruzsálemben, Kabulban, Port-au-Prince-ben, Rijádban, Sanaaban és Tripoliban.
A külügyi szolgálat emellett további 35 millió eurót költ majd további 136 képviseletén a diplomaták személyi védelmének napidíjaira. Bár további, kiemelt kockázatot jelentő képviseletek is szerepelnek az EEAS listáján – így például a diplomatákat külön felkérték, hogy családjukat ne vigyék magukkal Bagdadba vagy Monroviába -, ezeken a pontokon a szolgálat megítélése szerint nem szükséges a teljes körű védelem.
Az afganisztáni küldöttséget jelenleg az agresszív és kíméletlen harcmodorukról ismert, a múlt század közepe óta a brit hadseregben közvetlen is szolgálatot teljesítő nepáli gurkhák őrzik – a londoni Page Group nevű vállalat koordinálásával. Amikor az EU-nagykövet elhagyja a hivatali épületet, három autóból álló konvojjal utazik, hét személyi testőr állandó felügyelete alatt. Tavaly egy személyzeti eligazítás alatt belőttek a nagykövet ablakán, egy évvel korábban pedig egy törzsi kongresszus alatt kis híján rakétatalálat érte.
Az Árgus-Security Vagyonvédelmi Kft. biztosítja jelenleg a nagykövetségek védelmét Haitin, Libanonban, Líbiában, Szaúd-Arábiában és Jemenben. Az izraeli képviseletek védelmét a londoni Control Risks biztosítja, míg a pakisztáni biztonsági feladatok ellátásával az ugyancsak londoni központú Saladint bízták meg.
Az Európai Unió külügyi testületei tavaly az Árgus-Securityt és a Page Groupot is felvették arra a speciális listára, amelyről az időközben felmerülő feladatokra az EEAS akár két hét alatt választhatja ki a megfelelő biztonsági vállalkozást, szemben a normál EU-tendereknél megszokott, akár egy évig is elhúzódó eljárással. A EEAS shortlist-jén egyébként megtalálhatóü a francia Geos, a kanadai GardaWorld és a brit G4S is.
Eszerint tehát a korábbi szerződések lejártával, a Saladin és a Control Risks akár el is búcsúzhat a zsíros megbízásoktól, azonban ez utóbbbi vállalat januárban Brüsszelben is létrehozott egy képviseletet, hogy javítsa ügyfélkapcsolatait Belgiumban és Luxemburgban – de mindenek előtt az EU intézményekben.
A magánbiztonsági vállalkozások hírnevén 2007-ben esett komoly csorba, amikor az amerikai Blackwater 17 iraki civilt ölt meg, később pedig az áldozatok családjával peren kívüli megállapodást kötött.
Az EEAS illetékeseitől az EUobserver úgy értesült, hogy a külképviseleteken a helyi törvények a mérvadók a tekintetben, hogy a szerződéses partnerek erőszakot alkalmaznak. A külügyi szolgálatnál azt azonban hangsúlyozták, hogy a cégek nyomon követhetősége kulcstényező az uniós megbízások során, és mindeddig egyetlen EU-s magánbiztonsági őrző-védő cég sem használta a fegyverét szolgálatteljesítés közben a külképviseleteken.
Ugyanakkor nem mindegyik, EU-s kapcsolatokkal rendelkező cég múltja makulátlan. Januárban az afgán rendőrség a GardaWorld két emberét egy egész autónyi AK-47-essel fogta meg – a fegyverek sorszámát kiütötték… A brit rendőrség tavaly a G4S három emberét tartóztatta le, miután a Heathrow repülőtéren meghalt egy, az őrizetük alatt álló angolai férfi. Egyes hírek szerint a Saladin mögött álló emberek az 1970-es években fegyvereket csempésztek a szovjet-ellenes afgán lázadóknak, valamint az 1980-as években a nicaraguai anti-kommunista felkelőknek.
Az Ashton által bejelentett idei, 15 millió euró értékű speciális védelmi büdzsé eltörpül az uniós tagállamok biztonsági kiadásai mellett. A külügyi hivatal adatai alapján az EUobserver közölte: az Egyesült Királyságban 2006 és 2010 között kizárólag Irakban 196 millió eurót költöttek el ilyen célra.
Az EEAS tavaly három szakembert kért fel a biztonság megerősítésére: Frans Potuyt, Hollandia Külügyminisztériumának volt biztonsági vezetője vezeti a szolgálat biztonsági osztályát. Mike Croll, a brit külügyi hivatal volt biztonsági igazgatója az EU-n kívüli küldetésekért felel, míg az egykori hírszerző Lajos Attila az EEAS brüsszeli székházáról gondoskodik.
A G4S jelenleg több mint 1500 biztonsági őrrel vigyáz Brüsszelben az EEAS, az Európai Bizottság, az Európai Tanács és az Európai Parlament épületeire. A G4S parlamenti szerződése éppen megújítás előtt áll, azonban a cég hírnevét több eset is kikezdte: az elmúlt három évben egy bankot, egy étkezdét és egy postahivatalt is kiraboltak az EP épületében, ráadásul a tettest egyik esetben sem sikerült elfogni. Parlamenti források szerint a G4S-t nem érheti vád az esetek miatt, mivel az épületben számtalan menekülési útvonal van, ráadásul belső emberek segítették az elkövetőket a fegyverek becsempészésében és a videóhálózat kijátszásában. Mindazonáltal a rablások óta nem sok változás történt az épület védelmében, így például a belső tereket sem osztották fel biztonsági zónákra. Arra azonban az EP-ben rámutattak: „komoly incidens” lett volna, ha a fegyveres menekülés közben összetalálkozik az épületben például Nicolas Sarkozy-vel.
Forrás: Biztonságpiac.hu/EUobserver.com
