Százmillió forintos kártalanítást ítélt meg a fekete sereg néven ismertté vált banda egyik, évekre ártatlanul bebörtönzött áldozatának a Fővárosi Ítélőtábla csütörtökön.
A fővárosban motelt, éttermet üzemeltető Szántai Attilára 2000 végén szabadították rá a fekete sereget a bűnözőkkel együttműködő rendőrök. Őt és családját hónapokon át védelmi pénzért zsarolták, fenyegették, bántalmazták, mígnem Szántai Attila jogszerűen tartott fegyverével a saját otthonánál rálőtt támadóira, akik közül egy meghalt, egy életveszélyesen megsebesült.
Ezután Szántai Attilát ítélték jogerősen 13 év fegyházra, ráadásul bandatagok közé zárták, akiktől további súlyos bántalmazásokat kellett elszenvednie, miközben a családját továbbra is fenyegették. Időközben a Szántai Attila sérelmére elkövetett cselekményeket másik eljárásban jogerős ítélet állapította meg, és a bíróság az ellene fellépő bandatagok közül több embert jogerősen elítélt.
Szántai Attila 6 év 9 hónap után került szabadlábra, és 2012-ben mentették fel jogerősen a vádak alól.
A megpróbáltatások során maradandó egészségromlást elszenvedő, láthatóan súlyosan megrendült egészségi állapotban érkezett a polgári per csütörtöki tárgyalására, ahol az ítélőtábla jogerősen százmillió forint nem vagyoni kártalanítás megfizetésére kötelezte az alperes magyar államot.
A tábla szóbeli indoklásában elmondta, hogy az emberi élet az alaptörvény szerint is a legfontosabb érték, „nincs ára”, nincs olyan kártérítés, amely alkalmas lenne arra, hogy az ebben az ügyben bekövetkezett hátrányokat kompenzálná, az elvett éveket, a tönkretett életet nem lehet kárpótolni.
Az első fokon megítélt 80 millió forintos nem vagyoni kártalanítás 100 millióra emelésévek kapcsolatban a tábla tanácselnöke megjegyezte: a kártalanítás összegének meghatározásánál szempont volt az is, hogy kellő visszatartó erő legyen a hasonló esetek megelőzése érdekében.
A szóbeli indoklás kitért arra, hogy a felperes majdnem hét évet töltött a legszigorúbb büntetés-végrehajtási intézetben, a szabadságelvonás kirívó mértékű volt, az okozott hátrányok pedig életre szólóak.
A vagyoni kártalanításról ugyanakkor a tábla úgy döntött: bár kétségtelenül voltak ilyen károk, összegszerűségüket a perben nem sikerült bizonyítani.
Jován László ügyvéd – aki a férfi ügyét felkarolta, amikor már évek óta ártatlanul ült a fegyházban – a csütörtöki tárgyaláson többek között arra hívta fel a figyelmet: Szántai Attila alacsony sorból küzdötte fel magát, felszolgálóként kezdte és a saját erejéből lett egy kis szálló vezetője Sashalmon. Eltartotta, nevelte négy gyermekét, soha nem került összeütközésbe a törvénnyel. Amikor viszont bűnözők támadták meg, és arra kényszerült, hogy maga próbálja megvédeni a saját és a családja életét, az állam nem sietett a segítségére, sőt… A csaknem egy évtizedes kálvária során olyan borzalmakat kellett elszenvednie, amilyeneket a legtöbb ember még filmekből sem ismer. Az események kezdetén még életerős férfi ma bottal járó, megtört ember, egy roncs, aki rendszeres ideggyógyászati kezelésre jár, magáról is alig tud gondoskodni, nemhogy a családjáról – sorolta az ügyvéd. Azt is elmondta, hogy miközben Szántai Attilát a börtönben bántalmazták a bandatagok, kint lévő családja, gyermekei is sorozatosan kapták az életveszélyes fenyegetéseket.
Szántai Attila összességében több száz milliós vagyoni és nem vagyoni kártalanítási igényével kapcsolatban az eljárás során az ügyvéd arra hívta fel a figyelmet, hogy az ilyen, az állam által okozott szenvedésnek, szabadságelvonásnak, jogtiprásnak ára kell, hogy legyen. Emlékeztetett arra is, hogy néhány éve például az UD Zrt.-nek a Belügyminisztérium egy perbeli egyezséggel jóval több mint kétszázmillió forintot fizetett a cég jó hírének megsértése miatt.
Jován László az MTI érdeklődésére az állami szervek hozzáállásáról elmondta ugyanakkor azt is: személyesen Polt Péter legfőbb ügyész írt bocsánatkérő levelet Szántai Attilának és legfőbb ügyészi utasítást adott ki a hasonló esetek megelőzése érdekében. Az ügyvéd elmondta azt is: ügyfelének némi segítséget jelentett, hogy a polgári per során korábban már az állam mintegy előlegként teljesítette a követelés egy részét, ami hasonló ügyekben nem tekinthető szokásos eljárásnak.
A fekete sereg ügyében a több mint egy évtizeddel ezelőtt elkövetett cselekmények, védelmi pénzek szedése, tartozásbehajtás, erőszakos bűncselekmények és fegyveres leszámolások miatt folyt büntetőeljárás többtucatnyi vádlott ellen. A bíróság a házi őrizetből külföldre menekülő Magyar Róbertet tényleges életfogytiglanra, több társát pedig tíz évet meghaladó szabadságvesztésre ítélte 2012-ben. Az eljárások adatai szerint a fekete sereg akár több száz embert is tudott mozgósítani az alvilági erődemonstrációk során, a vádlottak között volt egy szerb férfi – akit a kecskeméti maffiaperben is elítéltek – és két ügyvéd is. Több vádlott ötször, tízszer, egy pedig tizenhétszer állt már bíróság előtt.
Forrás: MTI
