Jelentős eredményeket ért el a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) az Élelmiszerlánc-biztonsági Stratégiában meghatározott célok teljesítésében az idén: javult az ellenőrzések hatékonysága, és a lakosság is egyre többször fordul a hivatalhoz – összegezte a 2014-es év legfontosabb eredményeit Oravecz Márton elnök az MTI-nek.
A hivatal által végzett ellenőrzések legnagyobb része az élelmiszer-előállítás, -forgalmazás és a vendéglátás területére irányul, de számottevő az állattartó telepeken végzett ellenőrzések száma is. Az elnök ismertette: az éves mintavételi terv első fél évében az élelmiszerlánc területén 22 767 mintavétel, míg a létesítményellenőrzési terv részeként összesen 6 820 ellenőrzés valósult meg, ami jelentős javulás az elmúlt évekhez képest.
A Nébih és a megyei kormányhivatalok mezőgazdasági szakigazgatási szervei november végéig összesen közel 440 millió forint bírságot szabtak ki, ami a központi költségvetést illeti.
Oravecz a kiemelt ügyek igazgatóságának (KÜI) működését igazi sikertörténetnek nevezte. A KÜI szakemberei 2014-ben több mint 300 ellenőrzést végeztek, 5620 tételből 1540 tonnát vontak forgalmi korlátozás alá és utaltak megsemmisítésre. A kiszabott bírság összege meghaladta a 350 millió forintot. Az ellenőrzések eredményeképpen a megállapított áfa és adóellenőrzés összege több mint 4 milliárd forint, ami egyértelműen igazolja az új módszereken alapuló, központi ellenőrzés létjogosultságát – jelezte.
Kitért arra: nagy feladatot jelentett és jelent a munkatársaik számára a január elsején induló elektronikus közúti áruforgalom ellenőrző rendszer (ekáer) kidolgozásában való részvétel. A rendszer egyik alapelve az élelmiszeripari vállalkozások esetén a Nébih élelmiszerlánc-felügyeleti információs rendszerének (felir) és az első betárolási hely adatbázisának összekötése, valamint folyamatos kommunikációja az ekáer rendszerrel. Nagy eredményeket várnak a rendszer bevezetésétől, mivel naprakészen nyomon követhetőek lesznek az ország teljes területén az élelmiszer szállítmányok, illetve az esetlegesen kockázatos vállalkozások tevékenységei is jobban figyelemmel kísérhetővé válnak – mutatott rá.
Az idén a Nébih állategészségügyi szolgálatának több fertőző állatbetegség miatt is intézkednie kellett, az afrikai sertéspestis behurcolását mindeddig sikerült megakadályozniuk, miközben több uniós tagországban és Ukrajnában jelen van ez a nagy gazdasági kárt is okozó állatbetegség – emelte ki az elnök. Nem sikerült viszont megakadályozni a szarvasmarha- és juhágazatot érintő kéknyelv-betegség megjelenését. A törpeszúnyogokkal terjedő fertőző betegség felszámolására minden lehetséges intézkedést megtettek, például több mint 250 négyzetkilométeren végeztek szúnyogirtást a betegség terjedésének megelőzésére – tette hozzá.
Oravecz szerint nagy eredmény, hogy a lakosok és a vállalkozók is egyre többször fordulnak a hivatalhoz, a Nébih ügyfélszolgálatára 2014-ben több mint 2500 megkeresés érkezett, a hatóság zöld számára pedig mintegy 7000 hívás futott be. A december elején bemutatott Nébih Navigátor elnevezésű mobiltelefonos applikációval újabb felületet nyitottak a lakosságnak az élelmiszerbiztonsági problémák bejelentésére – emlékeztetett.
Az elnök leszögezte: az Élelmiszerlánc-biztonsági Stratégia céljainak megvalósítása a következő években is folytatódik, számos, az idén elkezdett, az intézményrendszert érintő projekt megvalósítása 2015-ben kezdődik. Ezek közül kiemelte az élelmiszerlánccal kapcsolatos igazgatási folyamatok egyszerűsítését, és elektronizálását, amely csökkenti a vállalkozások adminisztratív terheit és növeli a felügyeleti rendszer hatékonyságát.
A laboratóriumi hálózat átalakításával, az elemzési kapacitás bővítésével, a felderítések hatékonyságának növelésével pedig egyrészt a fogyasztók egészségét védik, másrészt a nem megfelelően működő vállalkozások, valamint a hamisítók, csalók kiszűrésével a tisztességesen működők érdekeit szolgálják – összegezte Oravecz.
