A NATO csütörtökön jóváhagyta a szövetség kelet-európai katonai képességeinek megerősítését.
A tagállamok védelmi miniszterei ugyanis megvitatták az úgynevezett készültségi akcióterv részleteit: ennek keretében a szövetség területén rövid időn belül a szövetségen belül bárhol bevethető, mintegy 5000 fős dandárt állítanak fel. E haderő bevetésének megkönnyítésére több keleti tagállamban kezdetben hat koordinációs parancsnoki egységet hoznak létre, méghozzá a három balti állam, valamint Lengyelország, Románia és Bulgária területén – jelentette be Brüsszelben Jens Stoltenberg NATO-főtitkár.
Franciaország, Németország, Olaszország, Lengyelország és Nagy-Britannia vállalta, hogy elsőként küld katonákat az új dandárba – közölte Stoltenberg az Észak-atlanti Tanács védelmi miniszteri ülése után. Az új haderő 2016-ban lesz bevethető.
A főtitkár azt is elmondta, hogy az 5000 fős dandár szárazföldi csapatokból áll majd, de légi, tengeri és különleges erők támogatására is számíthat. A gyorsreagálású dandár élvonala 48 órán belül, a többi része pedig egy héten belül mozgósítható, emellett további két dandárnyi utánpótlásra is számíthat majd, ha különösen súlyos válság alakulna ki. Az úgynevezett NATO reagáló erők teljes létszáma 30 ezerre bővül.
A dandár fő erejét felváltva más-más tagállam, az úgynevezett keretnemzet adja majd, összefogva az egység tevékenységét. Erre a feladatra eddig hat ország, az Egyesült Királyság, Franciaország, Németország, Lengyelország, Spanyolország és Olaszország jelentkezett.
Ez természetesen pénzbe kerül, a finanszírozás részleteit pedig majd júniusban fogjuk tisztázni – mondta el újságírói kérdésre Jens Stoltenberg.
A NATO-tagállamok védelmi minisztereinek brüsszeli tanácskozásán Hende Csaba csütörtök délután indítványozta, hogy Magyarországon is jöjjön létre egy 40 fős parancsnoki koordinációs központ. A magyarországi parancsnoki koordinációs és összekötő központ a magyar összhaderőnemi parancsnokságnak is helyt adó Székesfehérváron jöhet majd létre, ha a magyar indítványt a NATO tagállamai konszenzussal jóváhagyják. Hende úgy vélte, hogy az egység felállítási költségei nem lesznek számottevőek.
„Ez az egység hazánk biztonságát szolgálja, nem irányul senki ellen, és nagyon szeretném hangsúlyozni, hogy egyáltalán nem sérti sem jogi, sem politikai értelemben az 1997-ben aláírt NATO-Oroszország Egyezményt” – nyomatékosította a miniszter, aki szerint ennek csak előnyei vannak, erősíti Magyarország biztonságát, hatékonyabbá teheti az ország védelmét, gyorsabbá teszi a NATO-val való együttműködést.
„Még inkább meggondolja majd bárki, hogy Magyarország ellen bármilyen kihívást intézzen, hiszen a NATO-parancsnokság azonnali reagálást és az eddigieknél sokkal gyorsabb lépések megtételét teszi lehetővé” – hangoztatta Hende Csaba, felhívva a figyelmet a pápai légibázis fejlesztésére, amelyen keresztül szükség esetén meg is érkezhet egy NATO-dandár Magyarországra.
Az egységek elsődleges feladata, hogy lehetővé tegyék, a NATO keleti tagjai a lehető leggyorsabban képesek legyenek fogadni az úgynevezett rendkívül magas készültségű erőket. Emellett többnemzeti gyakorlatok szervezésében és támogatásában is részt vesznek majd, és általános összekötő feladatokat is el fognak látni.
Az úgynevezett Készenléti Akciótervet az ukrán válságra válaszul alkotta meg a NATO, célja pedig a szövetség védelmi képességeinek megerősítése a keleti tagállamokban. Ezekben az országokban a miniszter szerint nem épült ki kollektív védelmi infrastruktúra, és azt kérték, hogy a NATO helyezze át kapacitásai egy részét, ami jogos, de költséges igénynek tűnt. A gyorsan bevethető dandár és a fogadásukra felálló közös, kislészámú parancsnokságok létrehozása egy ezt kiváltó kompromisszumként született meg.
Arról, hogy Magyarország hogyan fog részt venni ebben a gyorsreagálású erőben, Hende Csaba egyelőre nem árult el részleteket, mint mondta: ennek katonai tervezése folyamatban van.
„Magyarország jelentős, számottevő erővel kíván hozzájárulni a különösen magas készenléti erőhöz” – fogalmazott a honvédelmi miniszter.
Forrás: MTI
