Hiba történt Kína kísérleti űrkapszulájának szerdai visszatérésekor – írja a kínai űrkutatási ügynökség közlésére hivatkozva a kommunista párt lapja a China Daily.
A kedden felbocsátott űrkapszula 19 órás út után szerda délután ért volna földet a tervek szerint az észak-kínai Belső-Mongólia Autonóm Területen található Tungfeng bázisra, ám a visszatérése közben hiba lépett fel. Az ügynökség további részleteket nem közölt a történtekről.
A China Daily szerint a tegnap alacsony Föld körüli pályára küldött űrkapszulának a visszatérés megkezdésekor le kellett volna választania magáról a védőburkát, majd kifordított esernyő alakúvá válnia, hogy le tudjon lassulni, végül pedig jeleket kellett volna küldeni a helyzetéről a felszíni irányításnak, hogy könnyen felkutatható legyen a földet érését követően.
Az űrkapszulát egy emberszállításra alkalmas űrhajóval lőtték fel szerdán. Az űrhajót a jelenleg használt, háromfős legénység szállításra képes Sencsounál nagyobbra, és újrahasználhatónak tervezték. A kilenc méter hosszú modell hatfős legénység befogadására alkalmas, de mostani, kísérleti útján senki sem tartózkodott az űrhajóban.
Az űrhajót és a kapszulát a dél-kínai Hajnan szigetén található Vencsang kilövő állomásról indították útjára az ország legnagyobb hordozórakétája, a Hosszú Menetelés-5B (LM-5B) segítségével, amelynek szintén ez volt az első útja. Az LM-5B típusú hordozórakéta a Hosszú Menetelés sorozat legnagyobb erejű rakétája, amely nem kevesebb, mint 22 tonnányi szállítmányt képes alacsony Föld körüli pályára juttatni.
Kína kiemelten kezeli az űrkutatás fejlesztését az elmúlt években, hogy Oroszországhoz és az Egyesült Államokhoz felzárkózva az űrhatalmak közé kerüljön 2030-ra. Peking tervei között szerepel egy űrállomás kiépítése, valamint egy Mars-misszió is. A háromfős legénységnek tervezett űrállomás központi elemét a tervek szerint a jövő évben állítják majd Föld körüli pályára, a most tesztelt űrhajó feladata pedig az asztronauták odajuttatása lenne. A Mars-misszióra tervezett, Tienven-1 nevű, legénység nélküli orbiter és felszíni jármű pedig a tervek szerint idén indulna útnak. Csang Ko-csien, a kínai Nemzeti Űrhivatal vezetője szerint már júliusban felbocsáthatják, ám a Mars felszínét csupán mintegy hét hónappal később fogja elérni.
