Magyarországnak 2015. június 30-ig van ideje igazolni Brüsszelben, hogy több mint kétmillió ember számára arzénmentesítette az ivóvizet. Ennyien isznak erősen szennyezett vizet ma Magyarországon.
A korábbi ötvenről literenként tíz mikrogrammra (µg) csökkentette az ivóvízben található arzén egészségügyi határértékét Magyarországon az az uniós előírás, amelynek értelmében halaszthatatlanul meg kell kezdődnie az országban az ivóvíz megtisztítását célzó önkormányzati projekteknek. Többszöri halasztást követően az arzénmentesítés végső határideje Magyarország számára 2015. június 30.
Az országban több mint nyolcszáz településen, mintegy 2,3 millió ember fogyaszt ma naponta szennyezett vizet. Mindez azt jelenti, hogy évente összesen 124 millió köbméter vizet kell megtisztítani, hogy Magyarország megfeleljen az Európai Unió (EU) előírásainak. A vízben található veszélyes anyagok az arzén, a vas, a mangán, a kénhidrogén, esetenként a bróm, illetve ezek kombinációi. Amellett, hogy a hazánk uniós csatlakozásával vállalt kötelesség teljesítési határideje vészesen közeleg, nem kisebb tétről van szó, mint több millió állampolgár egészségéről, valamint – az arzén tudományosan is igazolt rákkeltő hatását figyelembe – az életéről is.
A magyarországi ivóvíz arzénmentesítésének első határideje 2006 decembere volt, majd ez egy halasztást követően 2009 decemberére csúszott. Az újabb, és egyben utolsó határidőmódosításra, amely 2015. június végéig ad lehetőséget az arzémentesítésre, vélhetően az unió is rábólint a közeljövőben. Ekkorra lényegében az utolsó számlaadásnak is meg kell történnie a 120-130 milliárd forintra becsült országos projektben, hazánknak pedig igazolnia kell Brüsszelben, hogy az említett szennyező anyagok koncentrációja Magyarországon mindenütt az uniós egészségügyi határérték alá csökkent.
Az idő sürget, mivel a kínosan hosszadalmas bürokrácia miatt egy-egy ilyen vízügyi beruházás akár három évig is eltarthat. Éppen ezért, már e hónap végéig be kell, hogy érkezzen minden érintett önkormányzattól a térségi arzénmentesítés megvalósításának tervezete.
Emellett az idő pénz. Nem is kevés, hiszen Magyarország nem csupán az arzénmentesítésre lehívható, a beruházások 50 százalékos finanszírozását biztosító uniós támogatást bukhatja el, de a 2015. június végi határidő átlépése egyben kötelességszegést is jelent: egy ilyen uniós eljárás során pedig Magyarország konkrétan számolhat 90 millió euró egyszeri bírsággal, amit megfejel az a napi 85 ezer euró is, amelyet hazánknak minden egyes késedelmes nap után be kell majd fizetnie a brüsszeli kasszába – hívta fel a figyelmet egy budapesti konferencián Illés Zoltán környezetvédelmi államtitkár. Miután az önkormányzatok részéről egyértelmű volt, hogy egy ilyen beruházást nem, hogy kifizetni nem tudnak, de az önrészt sem tudják előteremteni, az állam így átvállalta az önrész-finanszírozást – mondta Illés.
A kihívásra, amit az arzén egészségügyi határértékével kapcsolatos szabályozás változása, valamint a szükséges beruházások jelentenek az önkormányzatok számára, az Új Széchenyi Terv KEOP-1.3.0 Ivóvízminőség-javítás konstrukciója jelenthet segítséget.
Az államtitkár a rendezvényen hangsúlyozta: az arzénmentesítésre több tucat technológia érhető el, azonban a kormány a hazai ipart és szakembereket kívánja helyzetbe hozni, illetve szeretné a beruházások szellemi és anyagi hasznát Magyarországon tartani. Ennek érdekében pedig már 2008-ban megkezdődött a Honvédelmi Minisztérium egyik hadiipari vállalkozásánál, a HM EI Zrt.-nél egy saját arzénmentesítési technológia kidolgozása. A technológia megszületett, és a hatósági engedélyeztetés előkészítése mellett hamarosan már az első próbaüzemen is túl van. Annak érdekében, hogy az AsR projektben kifejlesztett szűrési technológia, valamint az azt hasznosító vízkezelő egység is megjelenhessen a vízműcégeknél, a HM EI vezetésével konzorcium alakult a Hidrofilt, a MÁV-REC és a KÖG részvételével.
Molnár Attila, a HM EI Zrt. kutatás-fejlesztési és innovációs osztályának vezetője a rendezvényen elmondta: a munkát két alprojektre osztották, az egyikben (AsR Projekt) kifejlesztették az arzénmentesítésre alkalmas szorbens anyagot, majd az AsR Pilot projekt keretében létrehozták az erre épülő szűrési technológiát, vagyis magát a víztisztító berendezést (AsR10). Az osztályvezető hangsúlyozta, teljes egészében magyar fejlesztésről van szó, az eddigi, igencsak ígéretes laboreredmények, valamint a Békés megyei próbaüzemet követően pedig már megkezdődött a hatósági (OKI, ÁNTSZ, OTH) engedélyeztetéshez szükséges dokumentáció összeállítása.
A HM EI innovációs projektjének eredménye egy nagy teljesítményű arzénmentesítő víztisztító berendezés, amely alkalmas arra, hogy az arzén mellett a víz vas, mangán és kénhidrogén tartalmát is az uniós határérték alá szorítsa, valamint nagy mértékben csökkentse a szerves anyagok, foszfátok és nehézfémek koncentrációját is. Molnár Attila szerint a technológiát a moduláris felépítésnek köszönhető rendkívüli rugalmassága különbözteti meg a konkurens megoldásoktól. Mindez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a nagyobb víztisztítási igény a berendezések számának növelésével megoldható, valamint az együttesen fellépő, többféle szennyeződés kezelése is lehetséges az alap tisztító-modulok megfelelő kiegészítésével. Mindemellett a berendezés elhelyezése is rugalmas: az eszközök meglévő épületekben is telepíthetők, megfelelő ingatlan híján azonban akár tájba illeszthető konténeres kialakítás is lehetséges. A víztisztító rendszer teljes egészében PLC vezérelt, ezért a tisztítótöltetek cseréjén kívül manuális beavatkozást nem igényel, csupán a rendszerfelügyeletet kell biztosítania a vízműcégeknek. A Békés Megyei Vízmű Zrt. szeghalmi bázisán megkezdett próbaüzemben 98-99 százalékos víztisztítási hatékonyságot lehet elérni, az itt elhelyezett, konténeres kialakítású berendezés pedig egy nagyjából 1600 fős település vízszükségletét képes biztosítani.
A Magyar Víztisztító Konzorcium vezetője a technológiát kifejlesztő HM EI Zrt., a társulásban a HIDROFILT Kft. az ivóvíz, a technológiai vízkezelés, valamint az ipari szennyvíztisztítás területén rendelkezik több évtizedes tapasztalattal, a MÁV-REC Kft. környezetvédelmi ismeretei mellett azzal is segíti a konzorcium munkáját, hogy feltérképezte a Magyarországon rendelkezésre álló és esetlegesen már üzemelő, arzénmentesítésre alkalmas technológiákat. A konzorcium negyedik tagja, a Karcagi Gépösszeszerelő (KGÖ) Kft. pedig a közműhálózatok felújítása, valamint a csőszerelés terén szerzett tapasztalatait hasznosítja majd az együttműködésben.
