Hatala József neve szinte egybeforrt a biztonsággal. Korábban országos rendőrfőkapitányként biztosította az országot, ma minden idejét a kriminalitás visszaszorításának szenteli. A Nemzeti Bűnmegelőzési Tanács (NBT) vezetője kiemelt hivatásának tekinti egy olyan jövő megalkotását, ahol minden korosztály biztonságban, egymást segítve, megfelelően felkészülve él együtt.
– Tíz éve még országos rendőrfőkapitányként teljesített szolgálatot. Hogyan emlékszik vissza erre az időszakra? Milyen élményeket, tapasztalatokat szerzett?
– Valóban 2010-ben lettem országos főkapitány. Őszintén mondhatom, hogy ez egy nagyon izgalmas időszak volt számomra. Úgy érzem, hogy a kitűzött céljaimat maradéktalanul teljesítettem. Sikerült a rendőrség működését és morális irányát abba az irányba lendítenem, ami a mai állapotot meghatározza. Napjainkban a magyar rendőrség nemzetközi és hazai szinten is a megbecsült és elismert szervezetek közé tartozik. Az én irányításom alatt – és azóta is – a bűnügyi statisztikák számai nagyon jelentősen javultak. A turizmus elképesztő magasságokban szárnyalt, és a hazánkba látogatók száma is nagymértékben növekedett. Egy szóval összegezve az ország egyre biztonságosabbá vált, ami számomra az egyik legnagyobb eredmény és büszkeség.
– A főkapitányi posztot 2013-ban az NBT vezető beosztása követte. Nagy változásként élte meg?
– Nem tudnám a két beosztásomat egymás elé helyezni. Úgy gondolom, hogy az előző munkaköröm tapasztalatai nélkül, most itt nem nagyon tudnék helytállni. A főkapitányi beosztásnál a szakma és a hivatás csúcsát értem el. Ehhez persze rengeteg minden kellett: szerencse, szorgalom, munkatársak. A mostani beosztásom egy igazi jutalomjáték. Az NBT munkatársai fantasztikusan kreatívak. Hazai és nemzetközi bűnmegelőzési szempontból is felkészültek és hihetetlenül elkötelezettek. Vannak olyan ötleteléseink, amikor nulláról indulunk, majd a végén olyan megoldások bontakoznak ki, hogy magunk sem hisszük el.
– Mivel kezdte az NBT-nél a tevékenységét?
– A bűnmegelőzés, mint szakpolitika sokkal jobban megerősödött, és egyre inkább jelen van napjainkban. Ma már van egy jogszabály, van egy stratégia, van egy szervezet, van egy ehhez szükséges forrás is. Nagyon fontos volt a kezdeti időszakban, hogy pontos képet kapjunk, milyen a magyarországi biztonsági helyzet. Melyek a főbb közbiztonsági problémák, és hogyan alakul a kriminalitás. Ennek kiderítése érdekében különböző kutatásokat és felméréseket végeztünk. Ezáltal viszonylag rövid időn belül tisztába is kerültünk, milyen folyamatok vannak a társadalomban és mi az emberek elvárása. Létrehoztuk a Police Café-t, ahol a rendészeti, bűnmegelőző kollégák az állampolgárokkal közösen megoszthatják a problémákat, igényeket. A kezdeményezés révén olyan tapasztalatokat összegezhettünk, amelyek meghatározták a tízéves stratégiánkat.
– Önt mennyire változtatta meg az új munkakör?
– A személyiségem egyáltalán nem változott meg. A mai napig ugyanazt gondolom a jóról és a rosszról, a kötelességről, és a hazaszeretetről is, mint korábban. A bűnmegelőzés esetében – a rendszer sajátosságából fakadóan – bizonyos kérdéskörök azonban megváltoztak. De minden más – mint a kapcsolódó tevékenységek – ugyanaz maradt, ugyanolyan jól tudok együtt dolgozni a társszervezetekkel.
– Említette, hogy kutatásokat végeztek, miként változott a kriminalitás hazánkban. Ismertetné az eredményeket?
– Megállapítottuk, hogy a bűnözők folyamatosan keresik a lehetőségeket. A bűnözők abban a helyzetben vannak, hogy a szellemi és anyagi kapacitásokat, akkor és úgy fordítják át különböző területre, ahogy és amiként akarják. Ha találnak egy olyan területet, ahol pénzt lehet keresni, akkor minden erejüket oda fogják csoportosítani. A bűncselekmények évenkénti elkövetéséből le lehet vonni egy tendenciát, így előnybe tudunk kerülni, hiszen mi is arra tudunk koncentrálni. A bűnözésnek, azt kell mondanom, vannak gazdasági, financiális és célszerűségi kérdései. Mi ezeket folyamatosan értékeljük és elemezzük. Ez megkönnyíti a folyamatban lévő ügyek további elemzését is. Mindezek mellett segítségünkre van abban is, hogy tudjuk hova, és milyen irányba tart a bűnözés.
– A digitális térhódítás elterjedésével fifikásabbá váltak a bűnözők?
– A bűnözés és a bűnüldözés mindig is egy verseny volt, és ma is az. Az 1900-as években a szélhámosság és a csalás a kor adott színvonalához igazodott. Az elkövetők és az áldozatok is az adott kor színvonalán éltek. A régi időkben Strasznof Ignác még nem úgy bűnözött, mint a mostani elkövetők. A bűnözés tehát mindig az adott kor műszaki színvonalához igazodik. A fifika viszont állandó. Akinek túl csavaros az agya, az sajnálatos módon ki fogja tudni használni a technikai adottságokat.
– A régi, klasszikus bűncselekmények megmaradtak?
– Néhány típus feledésbe merül, de természetesen a többség tartja magát. A tolvajlás, a rablás, a gyilkosság már az ősidőkben is megvoltak, de jovábbra is jelen vannak például a csodát ígérő készítmények. Furcsán hangzik, de van, ami nem megy ki a „divatból”.
– Hogyan látja: kiket nehezebb rávenni a biztonságra való törekvésre? A fiatalabb vagy az idősebb generációt?
– A biztonság szerintem kortól független. Minden korosztálynak megvan a maga biztonsági szükséglete, csupán azt kell megtalálni, hogy milyen eszközökkel lehet őket elérni, hogy felhívhassuk a figyelmet a rájuk leselkedő veszélyekre. Van egy mondásunk erre vonatkozóan: Ha nem lehet jól kezelni az iránytűt, akkor a hajó a legjobb széllel sem fog célba jutni.
– Milyen elképzelései vannak a jövőt illetően?
– Szeretném, ha továbbra is megvalósíthatnánk az összes tervünket és stratégiánkat. A társadalmi felzárkóztatást mindenképpen előtérbe szeretnénk helyezni a jövőben. Meggyőződésem, hogy enélkül nem lehet bűnmegelőzésről beszélni. Nem csak gondolkodásmódot és szemléletmódot kell tanulni, hanem értéket is. A bűnmegelőzés tulajdonképpen egyfajta értékközvetítés, élmények útján. Egyik legfőbb célunk, hogy a kapott tudással jó döntést tudjanak hozni a felzárkóztatott személyek, tudjanak választani a jó és rossz között, és persze nemet is tudjanak mondani. Úgy vélem, ahol nem kap egy fiatal ilyen jellegű tudást, ismeretet, óhatatlanul is csak annak alapján fog dönteni, amit a közvetlen környezetében tapasztal. Nagyon nagy reményeink vannak a Bűnmegelőzési Központunkkal kapcsolatban is. Egy olyan intézmény létrehozása, ahol minden szükséges információt, tanácsot át tudnánk adni. Ezzel pedig egy régi álmunk válna valóra.
(A cikk a 2020 szeptember 22-én, a Biztonságpiac 2020 Konferencia és Kiállítás alkalmából kiadott évkönyvben jelent meg nyomtatásban.)
