Franciaországnak új alapokra kell helyeznie titkosszolgálati szerveit, amelyek nem jelezték előre a tavalyi párizsi merényleteket – állapította meg jelentésében az a parlamenti vizsgálóbizottság, amely a terrortámadások megelőzésében, illetve az azokat követő segítségnyújtásban és tájékoztatásban felmerült hibák okait kereste.
„Hazánk nem volt felkészülve, de most fel kell készülnie” — mondta kedden Georges Fenech, a 2015 januárjában 17, novemberében pedig 130 áldozatot követelő iszlamista merényletsorozatokat vizsgáló bizottság elnöke. „A titkosszolgálatok hibáztak” — hívta fel a figyelmet a képviselő a vizsgálatot lezáró tanulmány bemutatásán, amely 39 javaslatot is megfogalmazott.
„A belső és külső elhárítás két vezetője elismerte a meghallgatásokon, hogy a 2015-ös merényletek a titkosszolgálatok globális kudarcát jelentik” – hangsúlyozta Sébastien Pietrasanta, a bizottság jelentéstevője.
Franciaországban a titkosszolgálati szervek jelenleg hat külön egységbe tartoznak, egy részüket a belügyminisztérium, másokat a védelmi és a gazdasági tárca felügyel, s alapvető problémát jelent a koordináció hiánya. A képviselők az elmúlt öt hónapban mintegy kétszáz órányi meghallhatáson azt tapasztalták, hogy ezek a szervek alig kommunikálnak egymással, pedig a párizsi merényletek elkövetőinek többségéről tudtak a hatóságok, radikalizmusok miatt nyilvántartásba voltak véve, olyan is volt köztük, akit korábban már lehallgattak vagy el is ítéltek.
A vizsgálóbizottság ezért az amerikai terrorelhárítási központ mintájára egy hírszerzési nemzeti ügynökség létrehozását javasolja, amely közvetlenül a miniszterelnökség irányítása alá tartozna.
A testület egy közös adatbázis létrehozását is javasolja, amelybe a belügyi, a külügyi, a védelmi és a gazdasági tárca adatai is bekerülnének.
A bizottsági elnök és a jelentéstevő is megállapította, hogy a 130 áldozatot követelő tavaly november 13-i merényleteket követően életbe léptett rendkívüli állapotnak és a hadsereg mozgósításának a terrorkészültségben csak „korlátozott hatásai” vannak.
„A rendkívüli állapotnak volt hatása, de úgy tűnik, gyorsan csökkent” – hangsúlyozta Pietrasanta.
A másfél éve tartó legmagasabb szintű terrorkészültséghez a hadsereg eleinte tízezer katonát mozgósított, akik közül hat-hétezren még mindig részt vesznek a közrend biztosításában. A szocialista politikus szerint kérdéseket vet fel, hogy a katonák milyen mértékben tudnak hozzájárulni a közbiztonság szintjének javításához. Szerinte a számukat csökkenteni kellene, és kizárólag a stratégiai jelentőségű intézmények védelmére kellene őket koncentrálni, a helyükre pedig további kétezer rendőrt és minél több biztonsági őrt kellene felvenni.
A jelentés elismeréssel szól viszont az elitalakulatok beavatkozásáról, amelyek „november 13-án este gyorsak és hatékonyak voltak, és bebizonyították, hogy képesek együttműködni” – mondta a jelentéstevő. Ugyanakkor értetlenségének adott hangot amiatt, hogy a kommandósok három külön szervhez tartoznak, a csendőrségnek, a rendőrségnek és a fővárosi központi rendőrségnek is külön elitalakulatai vannak, amelyeket a javaslat szerint össze kellene vonni.
A bizottság a mentősök munkájával is elégedett, akiknek november 13-án Franciaország legtöbb áldozatot követelő merényletével kellett szembesülniük. Azt viszont alapvető problémának tartja, hogy az orvosok munkáját késleltette, hogy a biztonsági kordon miatt addig nem férhettek hozzá a sebesültekhez, amíg a kommandósok beavatkozása nem ért véget. A képviselők ezért terrortámadások esetén egy – a háborús hadszíntereken megszokott – folyosó kialakítását javasolják, amelyen keresztül a képzett orvosok azonnal hozzáférhetnek a sebesültekhez.
