A rendőrség rendkívül nagy energiákat fordít a prostitúció, és kiemelten a gyermekprostitúció hátterének a felderítésére, ám az önkormányzatoknak is lenne feladatuk az ügyben – mondta Pintér Sándor az Országgyűlés emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottsága előtti meghallgatásán kedden.
A Belügyminisztérium vezetője arra hívta fel a figyelmet: az Országgyűlés 1998-ban törvényt hozott arról, hogy csak meghatározott helyen lehessen prostitúciót folytatni, és az önkormányzatoknak meghatározott területeket kellett volna kijelölniük erre. Jelezte, tudomása szerint egy rövid ideig Miskolcon kijelöltek egy ilyen területet, ám más települések nem tettek eleget a törvényben foglaltaknak.
Elmondta azt is, hogy a gyermekprostitúció elleni harc érdekében nemzetközi összefogást is kezdeményeztek a magyar, a svájci, a holland, a belga rendőrséggel és civil szervezetekkel, valamint az ENSZ migrációsügyi főigazgatóságával. Mint mondta, reméli, hogy közös fellépéssel sikerül az eddigieknél még jobb eredményeket elérniük.
Az ülésen Lendvai Ildikó (MSZP) egyebek mellett azt vetette fel, hogy a bíróság által jogerősen feloszlatott Magyar Gárdához hasonló félkatonai szervezetek még nem tűntek el teljesen.
Pintér Sándor válaszában arról beszélt, mindig vannak, aki megpróbálják a törvényeket kijátszani, ám szerinte ezeknek a szervezetek a megjelenése ma már okkal visszafogottabb, mint néhány éve, az előző kormányzat idején. Emlékeztetett arra, hogy 2008-ban még a budapesti Hősök terén különféle külföldi neonáci csoportok is felvonulást tarthattak, ami az egyik vezetőjük szerint is példátlan volt Európában.
Több kormánypárti és ellenzéki képviselő a kistelepülések közbiztonsági helyzetéről kérdezte a belügyminisztert, aki korábbi bizottsági beszámolóihoz hasonlóan most is az önkormányzatoktól visszakapott kérdőívek eredményeire hivatkozott, amelyek szerint érzékelhetően javult a közbiztonság.
Azt hangoztatta ugyanakkor, hogy a bűnözés társadalmi jelenség, így annak visszaszorításában nem csak a rendőrségnek vannak feladatai.
Az ülésen szóba került a Gyöngyöspatán történtek megítélése is. Zagyva György (Jobbik) szerint pártja csinált rendet a faluban, míg a kormánypárti képviselők és a belügyminiszter elsősorban a rendőrség szerepét emelte ki a rendteremtésben. A belügyminiszter közölte azt is, a településen május 21-éig mindössze 15 olyan bűncselekmény történt, ami a köznyugalmat megzavarta. Szavai szerint ez a szám egy ekkora településén nem számít soknak.
Pintér Sándor beszámolt arról is, hogy uzsora-bűncselekmények miatt jelenleg 142 nyomozás van folyamatban, ezek között például 25 Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, 20 Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, és 17 Hajdú-Bihar megyében. Elmondta, 188 uzsorás ellen folyik eljárás, köztük 68-an előzetes letartóztatásban vannak. Jelezte azt is, 12 ügyet adtak át vádemelési javaslattal.
Közölte, a rendőrséget arra kötelezte, hogy uzsora-bűncselekményekről minden hónapban adjanak jelentést.
A belügyminiszter kitért arra is, hogy ellenőrzik a rendőrök életvitelét, és eddig több mint 120 rendőrt kértek meg a pályaelhagyásra a rendőrséghez méltatlan „hétköznapi magaviseletük” miatt, tehát nem azért, mert bűncselekményt vagy szabálysértést követtek volna el.
A szabálysértési bírságok kiszabását firtató kérdések kapcsán a belügyminiszter arra hívta fel a figyelmet, hogy a rendőrség nem érdekelt a bírságok beszedésében. Elmondta, még a kormányalakítás idején azt kérte, hogy ez a forrás ne kerüljön be a rendőrség költségvetésébe éppen azért, hogy ne érhesse ilyen vád őket.
Forrás: MTI
