Magyarország egyik legsürgetőbb feladata a közlekedésbiztonsághoz kapcsolódó információ-technológiai területen a balesetek észlelését és a mentéssel kapcsolatos információáramlás támogatását elősegítő rendszerek kialakítása és fejlesztése. A biztonságos közlekedést segítő infotech-fejlesztésekben pedig Magyarországon sincs hiány…
Az információszerzés, és -feldolgozás, valamint a kommunikációs rendszerek fejlesztése áll a közlekedés-biztonság erősítését célzó magyarországi információ-technológiai fejlesztések fókuszában – mondta a Biztonságpiac.hu-nak a Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. (KTI) Közlekedésbiztonsági és Forgalomtechnikai Tagozatának vezetője. Berta Tamás szerint a közlekedésbiztonság területén ezek a rendszerek segíthetnek a balesetek megelőzésében, a bekövetkezett balesetek súlyosságának csökkentésében, valamint a balesetekhez kapcsolódó mentés hatékonyságának növelésében.
A KTI szakértője szerint a balesetek bekövetkezési valószínűségét csökkentő megoldásokra jó példa a magyar fejlesztésű Comguard, amely egy információs veszélyhelyzet előjelző rendszer. Ennek célja a különösen veszélyeztetett közúti csomópontok és közút-vasút kereszteződések észlelése és jelzése. A rendszer alapja a veszélyes kereszteződések, valamint a vasúti átjárók előtt az úttest alatt elhelyezett állandó mágnesek sorozatából kialakított jeladó egység.
A veszélyes helyek előjelzése persze más info-tech módszerekkel is lehetséges, ilyenek a navigációs egységeken megjelenített POI (point of interest) adatok, vagy a változtatható jelzésképű táblák – mondta lapunknak a KTI szakértője.
Mint azt Berta Tamástól megtudtuk, a KTI Közlekedésbiztonsági és Forgalomtechnikai Tagozatánál jelenleg is tart egy olyan, a biztonságos közlekedést elősegítő rendszert fejlesztése, amely alkalmas a hazai közúthálózat veszélyes helyeinek térinformatikai alapokon történő meghatározására és előjelzésére. Ezt követően a veszélyes helyek közzététele akár speciális webes tartalomként, vagy akár POI adatként is lehetséges.
Fejlesztésekben pedig nincs hiány Magyarországon: a Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közalapítvány Ipari Kommunikációs Technológiai Intézete (BAY-IKTI) szeptember végén, a Kutatók Éjszakáján mutatta be a nagyközönségnek egyik legújabb fejlesztését, az intelligens (vagy aszimmetrikus) fekvőrendőrt. A statisztikák szerint a figyelmeztetőtáblák elhelyezése ugyanis nem garantál megfelelő biztonságot, mivel átlagosan az autósok csak minden harmadik táblát észlelnek megfelelő módon, ezért az IKTI egy olyan, speciálisan az autópályák fel- és lehajtóira tervezett rendszert alakított ki, amely több szempontból is segítheti a biztonságos közlekedést és a baleset-megelőzést – mondta el érdeklődésünkre Bánlaki József, az IKTI igazgatója.
Az intelligens fekvőrendőr egy optikai érzékelőrendszerrel, elektronikai riasztó- és kommunikációs rendszerrel kombinált megoldás, amely a sztrádákra szabályosan felhajtó autósok számára észrevehetetlen, azonban a menetiránnyal szemben haladó járműveket egy felnyíló, az út síkjából kiemelkedő rendszerelem erőteljes mechanikai impulzussal figyelmezteti a szabálytalan haladásra. A fekvőrendőr ugyanakkor az IKTI rendszerének csak egy „periférikus” eleme – mondta lapunknak az igazgató. Az intézet ugyanis többféle telepítési lehetőséget is kínál: ha az autópálya-kezelők nem kívánják megbontani az útburkolatot, akkor egy, az aszfaltba épített hurokkal, vagy fotóoptikai eszközökkel is kialakítható az a kommunikációs megoldás, amely az IKTI fejlesztésének újszerűségét adja.
A fekvőrendőr intelligenciája ugyanis abban rejlik, hogy a rendszer a helyszínen fényjelzéseket ad, illetve online vagy gsm-kapcsolaton keresztül egy riasztó, figyelmeztető jelzést küld a többi autósnak. Mint azt Bánlaki József a Biztonságpiac.hu-nak kifejtette: azok az okostelefonnal rendelkező autósok kaphatnak értesítést egy-egy vészhelyzetről, akik (ingyenesen) regisztrálták magukat a rendszerben.
Természetesen a felhasználókat – GPS-adatok alapján – különböző csoportokra osztják – mondta az IKTI igazgatója -, így egy vészjelzést csak azok kapnak meg, akik a veszélyhelyzet észlelésekor a helyszín felé haladnak. A rendszer gyors reagálású, a tesztidőszak tapasztalatai alapján a legközelebbi autósok másodpercek alatt megkapják a riasztást telefonjukra – fejtette ki kérdésünkre Bánlaki. Ezzel párhuzamosan a ráfutásos balesetek elkerülése érdekében is jelez a rendszer, azokat pedig, akik még messzebb vannak, az autópálya elhagyására intheti a rendszer, amely mindemellett az úttorlaszokról is képes értesíteni az autósokat. Az IKTI modellje szerint az intelligens fekvőrendőr segítségével jelentősen csökkenthető a ráfutásos balesetek kialakulásának esélye, valamint a nagy dugók is elkerülhetők.
Az IKTI 2011 áprilisában jelentette be először a fejlesztést, amikor már négy – köztük halálos – balesetre is sor került a menetiránnyal szemben haladó járművek miatt az év első hónapjaiban. A fejlesztés gyakorlati hasznosítása érdekében az IKTI már felvette a kapcsolatot az Állami Autópálya-Kezelő Zrt.-vel, és megkezdődtek a rendszer telepítésének lehetőségeit vizsgáló tárgyalások. A rendszer telepítése helyszínenként mintegy egymillió forintos költséget jelent, azonban – közalapítványi funkciójából adódóan – az IKTI társadalmi felelősségvállalása keretében biztosítaná az információs rendszer üzemeltetését. Az autópálya-kezelőt így „csupán” a telepítési költség terhelné, amely Magyarország 1350 kilométernyi autópálya-szakaszán található pár száz feljárót figyelembe véve néhány száz millióra forintra tehető.
A balesetek bekövetkezése után az infotech szakterület szerepe a mentésben résztvevő szervek értesítése, továbbá a mentést elősegítő adatok érintettekhez történő eljuttatása – emelte ki Berta Tamás. E tekintetben ma Magyarországon jellemzően az autópályák mentén szórványosan elhelyezkedő útmenti kamerarendszerek segítik a baleseti mentésben résztvevő szervek gyors tájékoztatását.
Az eCall a gyors információáramlást elősegítő korszerű rendszer, amelynek lényege, hogy a járműbe épített jelzőrendszer aktiválódása a baleset bekövetkezése után automatikusan értesíti az illetékes szerveket. A KTI szakértője ugyanakkor azt is hozzátette, hogy ez a technológia hazánkban még nem számít elterjedtnek. A balesetek bekövetkezése után megtörténik a mentést végző szervek lehető leggyorsabb tájékoztatása, ezután a többi úthasználó figyelmét kell felhívni az úthálózaton bekövetkezett balesetre, hogy a további károk elkerülhetők legyenek. Az eCall rendszer ezt a funkciót is ellátja, bár ennek feltétele, hogy a többi közlekedő járműben is legyen hasonló rendszer telepítve.
A kialakult vészhelyzet jelzésére alkalmasak a változtatható jelzésképű táblák, valamint ilyen funkciót betöltésére a Magyarországon már használatban lévő RDS/TMC (Radio Data System/Traffic Message Channel) rendszer is alkalmas. Az RDS technológia – amelyre a TMC technológia épül – a közutakon zajló forgalomról nyújt hasznos, valós idejű információkat a gépkocsikba szerelt FM rádióvevők kijelzőjén. Amíg az RDS csak egy sms-szerű szöveges üzeneteket küld, addig a TMC együtt tud működni GPS-alapú navigációs szoftverrel, és lehetővé teszi az útvonal újratervezését az esetleges forgalmi dugók, balesetek függvényében.
A baleseteket követő torlódások elhárítása, a közlekedési káosz elkerülése a nagyvárosokban is létfontosságú feladat. Budapesten ezt a feladatot egy, a város – forgalmi szempontból – kritikus csomópontjainak 80-90 százalékát lefedő forgalomfigyelő rendszer látja el. A fővárosi hálózat kiépítésének első üteme 2004-ben kezdődött, a kamerahálózat komplett jelátviteli rendszerét és kameráit a Multi Alarm Zrt. telepítette, azóta pedig a biztonságtechnikai vállalkozás felel a hálózat karbantartásááért és üzemeltetéséért. A fővárosi forgalom-figyelő rendszer meghatározó elemét jelentő hálózat érdekessége, hogy a 2000-es évek elején elterjedt koax-kábelezésen túl egy akkoriban újdonságnak számító csavartér-pár technológiát alkalmazott a Multi Alarm, kihasználva a csomópontokon már kiépített forgalom-irányítási infrastruktúra szabad kábelkapacitásait. Mint azt Jenei László, a Multi Alarm Zrt. műszaki igazgatója a Biztonságpiac.hu-nak elmondta, ezzel a megoldással lényegesen megnőtt a jeltovábbítás „hatósugara”, a baleseteket, illetve veszélyes forgalmi szituációkat már 2-2,5 kilométeres távolságból is figyelemmel követhették. A professzionális optikai adóvevő berendezéseknek köszönhetően a jeltovábbítás távolsági korlátai szinte teljesen megszűntek.
A jelenleg üzemelő fővárosi forgalom-figyelő rendszer közlekedés-biztonsági előnyei már a telepítés után is azonnal érzékelhetők voltak – mondta a szakértő. A diszpécserközpontban dolgozó hatósági szakemberek valós időben észlelhetik a baleseteket, veszélyes forgalmi helyzeteket, és azonnal riaszthatják a megfelelő szerveket, a rendőrséget, a mentőszolgálatokat, vagy a tűzoltókat a mentés mihamarabbi megkezdése érdekében.
Forrás: Biztonságpiac.hu
