Benyújtotta az Országgyűlésnek a Belügyminisztérium terrorellenes javaslatcsomagját Pintér Sándor belügyminiszter kedden délután.
A BM intézkedési csomagja – amelyről az elmúlt hetekben több ötpárti és szakértői egyeztetést is tartottak – egyik lényegi eleme, hogy az eddigi Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központ (SZEBEKK) a továbbiakban nemzetbiztonsági szolgálatként Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ (TIBEK) néven működik majd tovább. Egy másik fontos pontjában a javaslat a kódolt telefonos szolgáltatások korlátozásáról rendelkezik.
A rendőrségről szóló törvény módosításai között kiterjesztik a terrorizmust elhárító szerv feladatkörét is, így a TEK a jövőben a védett személyekhez kapcsolódó személyvédelmen túl, kijelölt létesítményvédelmi feladatok ellátására is jogosult lesz. Míg a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosítása nyomán lehetővé tennék, hogy a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter rendeletben szabályozza a terrorfenyegetettség szintjéhez igazodva az egyes tevékenységek és rendezvények kapcsán a szükséges többlet biztonsági követelményeket, korlátozásokat. Ezen „korlátozások” viszont – mint kiemelték – „nem terjednek ki a gyülekezési jog hatálya alá tartozó rendezvényekre”.
A javaslat nyomán felálló TIBEK feladata a nemzetbiztonságot, bűnüldözést, közbiztonságot vagy más alapvető biztonsági érdeket sértő adatok feldolgozásának, elemzésének eredményeként a lehető legátfogóbb kép összeállítása az ország terror, illetve esetleges más fenyegetettségéről, a belső biztonsági helyzetről, a közbiztonság állapotáról. Minderről tájékoztató rendszert működtet, értékelő jelentéseket készít a kormány számára. Mint kiemelték: „a TIBEK eredményes feladatellátásának nélkülözhetetlen feltétele a teljes informáltság, az állami szervek adatállományaihoz, valamint a központi államigazgatási nyilvántartásokhoz történő hozzáférés normatív szabályozása”. Az új szervezet feladatkörét, az együttműködő szervekkel való kapcsolatát, valamint az adatkezelés rendjét, különös tekintettel az adattovábbításra törvényben kell meghatározni – tették hozzá.
Azt viszont már a javaslat is rögzíti, hogy a TIBEK adatkezelése nem lesz teljesen azonos más nemzetbiztonsági szolgálatokéval, így például a TIBEK nem lesz jogosult titkos információgyűjtő tevékenység végzésére, továbbá hozzáférési jogosultsága nem terjed ki a rendőrség belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési szerve által a védett állománnyal kapcsolatos megbízhatósági vizsgálati adatokra.
Ezzel együtt kiemelték, hogy az új szervezet feladatainak maradéktalan ellátásához szükséges, hogy az együttműködő szervek a hatáskörükben jelentkező kiemelt biztonsági kockázati jelenségekről, eseményekről is folyamatosan tájékoztassák. A TIBEK-et képessé kell tenni az együttműködő szervek nyomozási és felderítő tevékenységének széleskörű támogatására, amely magába foglalja a titkos információgyűjtések és a büntetőeljárások kezdeti stádiumtól történő taktikai támogatását, valamint eljárást kezdeményező indító jelzések, elemzések adását, illetve készítését – áll az előterjesztésben.
A javaslatban kitértek arra is, hogy a „technikai fejlődés következtében az internet alapú globális kommunikációs rendszerek, valamint ezen szolgáltatások egyre szélesebb körben terjednek el és megfizethető áron vehetők igénybe, így reális veszélyt jelent, hogy az általános kommunikációs szokások megváltoznak, és a hagyományos hírközlési szolgáltatók helyett ezen szolgáltatásokat veszik igénybe a bűnözői körök”. Ennek nyomán az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló törvény módosításával megteremtenék annak a lehetőségét, hogy a szolgáltató köteles legyen megadni mindazokat az adatokat és információkat, amelyek a titkos információgyűjtés eszközeinek, módszereinek alkalmazásához nélkülözhetetlenek, így a titkosítási szintet érintő információkat is. Továbbá a módosítás a szolgáltató részére kötelező jelleggel írná elő a Nemzetbiztonsági Szakszolgálattal történő, a titkos információgyűjtés feltételeit érintő megállapodások megkötését.
A BM javaslata nyomán megteremtenék annak lehetőségét is, hogy a rendőrség a határterületen a határátkelőhelyeken kívüli terület őrzése érdekében, valamint az állam működése szempontjából kiemelten fontos, illetve a kormány által létesítménybiztosítási intézkedésre kijelölt, továbbá a rendőrségi létesítmények rendjének és jogszerű működésének, valamint a benntartózkodók biztonságának fenntartása miatt speciális képfelvevő és felderítő eszközöket helyezhessen el, és felvételt rögzíthessen. Ezzel együtt elhagyja a javaslat azt a korlátozást, amely szerint a különböző képfelvevők által készített felvételeket csak a rögzítés helyén elkövetett jogsértő cselekmények esetén lehet felhasználni.
A parlament honlapján kedden délután közzétett 59 oldalas dokumentum általános indoklásában kiemelték: „az elmúlt hónapok és napok rávilágítanak arra, hogy a kormány helyesen értékelte biztonsági stratégiájában, hogy a jövő kiemelt biztonsági kockázatainak sorában a terrorizmus és a szervezett bűnözés, valamint a szélsőséges szerveződések jelentik a demokratikus állami intézményrendszer, a nemzet- és közbiztonság ellen irányuló fenyegetések súlypontjait”. A globális biztonsági kihívások között egyre jelentősebb szerepet játszik a nemzetközi terrorizmus. „A szabadság, a biztonság és a rend térségének megteremtése elképzelhetetlen az állam hatékony védelmi funkciójának kiépítése és működtetése nélkül” — szögezték le a BM terrorellenes javaslatában.
