Nem szerencsés, ha az energiaellátás biztonsága politikai kérdéssé válik, de be kell látnunk, hogy a paksi atomerőmű termelésére még évtizedekig szükség van a hazai energiabiztonság érdekében. A Biztonságpiacnak adott interjúban Kroó Norbert akadémikus professzor, a Gazdálkodási és Tudományos Társaságok Szövetségének (GTTSZ) elnökhelyettese úgy vélekedett, hogy a jövőbeli energiaigények fedezésére a fúziós energia adhatna megoldást, a valódi információbiztonság kulcsa pedig a kvantumtitkosításban rejlik.
— Mekkora jelentősége van napjainkban az információbiztonságnak?
— Információs társadalomban élünk, az információknak pedig sohasem volt olyan jelentőségük, mint manapság. Mindez rengeteg szűretlen információt is jelent, a kommunikáció szerepe pedig felértékelődött, hiszen ezt az adattömeget továbbítanunk kell egymásnak. Az információk sokszor semlegesek, azonban gyakran érzékenyek is lehetnek – az információbiztonság szerepe pedig abban áll, hogy az érzékeny adatok titkos továbbítását megvédjük a törésekkel szemben. Ez az oka, illetve célja, hogy az informatikába bekerült a kvantumkommunikáció. Bár napjainkban is számos kísérlet, fejlesztés zajlik a titkosítás terén, csupán a kvantumtitkosítás az egyetlen forma, amelyet egyelőre nem sikerült feltörni. A megoldás lényege, hogy az információ kódolási kulcsát nem a klasszikus, lehallgatható, hanem speciális csatornán továbbítják. Ha ezen a csatornán valamilyen beavatkozás történik, akkor arról mind a küldő, mind a vevő tudomást szerez. A kvantumtitkosítás terén nagy probléma az úgynevezett dekoherencia, vagyis a kvantumállapot lebomlása. Ezt eddig úgy sikerült javítani, hogy a kvantuminformációt optikai szálakon már 420 kilométerre is el tudják juttatni, de ez akár műholdon keresztül is lehetséges – utóbbira gyakorlati példa egy Kína és Ausztria között megvalósított adattovábbítás. A XXI. század fantasztikus újdonsága, hogy a gépek is összeköttetésben állnak egymással (IoT, „a dolgok internete”), amely egyébként az Ipar 4.0 programnak is része Magyarországon. Az információözön azonban az egyéneket és a társadalmakat is kiszolgáltatottá teszi, amellett, hogy általános biztonsági problémákat is felvet – gondoljunk csak arra, hogy a terroristák hogyan szervezik meg összehangolt akcióikat. Persze ez már nem csak informatikai kérdés.
— Egy összehangolt, az informatikai hálózatokon keresztül végrehajtott támadás akár az energiaszolgáltatás biztonságát is veszélyeztetheti. Mennyire elméleti ez a fenyegetettség?
— Európában megvalósulóban van az okos-energiahálózat, de minél fejlettebb egy társadalom, annál sérülékenyebb. Ha jobban belegondolunk, tulajdonképpen csak két alap-energiaforrásunk van: a napenergia és a nukleáris energia. Előbbi szempontjából ki kell használnunk, hogy minél közelebbi időpontban érkezett a napenergia a földre, annál előnyösebb a felhasználása. A több millió éve a fosszilis forrásokban tárolt napenergia felhasználásával pedig egyre óvatosabban kell bánnunk. Utóbbi szempontjából pedig számolnunk kell a termodinamika törvénye szerint bekövetkező entrópianövekedés jelenségével, vagyis azzal, hogy egy zárt rendszer az energiafelhasználás során egyre rendezetlenebbé válik. Az alacsony hatásfokú napelemeknél például az entrópia növekedése nagyobb lehet, mint a jó belső égésű motoroké, így a hatékonyságukon még jócskán van mit javítani. Persze abba is érdemes belegondolni, hogy nem kimondottan szerencsés, ha szénerőműben termelt energiát szeretnénk használni például egy elektromos autó áramszükségletének fedezésére. Tehát nagyon összetett kérdésről van szó. A nukleáris energetikában a sérülékenység és a radioaktív melléktermékek elhelyezése jelent komoly kihívást. Az entrópianövekedés minimalizálása szempontjából az álmunk a fúziós energia, amely tulajdonképpen a hidrogénbomba megszelídítését jelenti. A termonukleáris energiatermelésnek ez a fajtája azért is ígéretes, mert a nyersanyag a tengerekben lényegben végtelenül rendelkezésre áll. Az energiatárolás problémája is jelentős feladat, hiszen a víz-, szél- és napenergia termelése gyakran kiszámíthatatlan. Persze léteznek – egyelőre primitív – módszerek a tárolásra, de gondot jelent, hogy az elektromos autók esetében például már 400-500 kilométeres hatótáv nagyon jónak számít. Mindez az energiabiztonság szempontjából nem elhanyagolható szempont. Magyarország energiatermelésének mintegy negyven százalékát a paksi atomerőmű adja. Nem kimondottan szerencsés, ha az energiaellátás biztonsága politikai kérdéssé válik. Paks egy rendkívül biztonságos erőműrendszer, és néhány évtizedig még nem tudunk lemondani arról, hogy ezt lekapcsoljuk. Egy biztonsági probléma azonban állandó kérdést jelent, ez pedig az elhasznált fűtőanyag tárolása. Ez is gyakori kampánytéma, az emberek biztonságérzete pedig nagyon szubjektív. Míg a légi közlekedés baleseti valószínűsége például sokkal kisebb, mint a közúti közlekedés esetében, mégsem fél senki beülni az autóba, a repülőutaktól pedig sokan tartanak. Tehát még jócskán van tudományos és felvilágosítási feladatunk.
— Ön milyennek ítéli meg a mai társadalom biztonságérzetét?
— Bár a társadalom fejlettségét gyakran csak egy-két paraméterrel, például a GDP-vel próbálják leírni, a képlet nem ilyen egyszerű. Mindehhez hozzátartozik az egészségügyi ellátás, a kultúra, az oktatás színvonala és az általános biztonságérzet is. Ez utóbbi sem egyszerű, hiszen minél fejlettebb a társadalom, annál sérülékenyebb. Az internet elterjedtsége kapcsán ma már az otthonok is veszélybe kerülhetnek, hiszen a kommunikációs eszközökkel manapság szinte mindenki elérhető. Egy otthon biztonságát az informatika és a gépészet éppúgy meghatározza, ahogy a munkahelyek vagy éppen a munkafolyamatok biztonságában is sokféle szempont érvényesül. Minden új technológia a pozitívumok mellett negatív elemeket, lehetőségeket is tartalmaz. A technológiai fejlesztések során arra is figyelni kell, hogy az új megoldások minimális veszélyeket jelentsenek. Véleményem szerint a tágabb értelemben vett biztonság soha nem volt olyan törékeny, mint napjainkban, de soha nem is volt olyan fontos. Éppen ezért a környezetünkre és egymásra is vigyáznunk kell, hogy jobban élhessünk a földön.
(Az interjú a Biztonságpiac 2019 évkönyvben jelent meg, tavaly februárban.)
