Értékes szellemi hagyomány folytatását vállalta fel az 1992-ben megalakult Gazdálkodási Tudományos Társaság. Az egykori Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége (MTESZ) a múlt század haladó értelmiségi elitjét fogta össze, munkájukat 2001-től a Gazdálkodási és Tudományos Társaságok Szövetsége (GTTSZ) néven ismert szervezet folytatja. Valenta Lászlót, a GTTSZ elnökét a közelmúlt legfontosabb eseményeiről és a jövőbeli terveikről kérdeztük.
– Hogyan foglalható össze a GTTSZ működésének célja?
– Ez egy önkéntes, önszerveződő társaság, ahol azok a fiatalok és idősebbek találkozhatnak, akik felelősséget éreznek az ország jelene és jövője iránt. Olyan szaktekintélyek klubja, gyűjtőhelye, akik egy-egy előadás kapcsán megérthetik és megvitathatják a legfontosabb gazdasági eseményeket. Tagjainkat országos és megyei tagozatokban fogjuk össze, a tagok között több mint negyven civil szervezet vezetője is megtalálható. A GTTSZ megalakulásától legfontosabb feladatának tekinti a nemzetgazdaság fejlesztésének, modernizációjának segítését, az értékek védelmét és előállítását. Kiemelten foglalkozunk az EU-integráció támogatásával, többek között a Hogyan tovább Magyarország az Európai Unióban, a globális világban? című előadás- és vitasorozat eddig megrendezett 130 konferenciájával.
– Kikből áll az előadások és konferenciák hallgatósága?
– A hallhatóság egy részét a nyugdíjas műszaki és közgazdasági értelmiség adja. Ők azok a „nyughatatlan nyugdíjasok”, akik saját területük ismert és elismert szaktekintélyei, múltjukkal, munkájukkal érdemeket szereztek, és szeretnének beleszólni az ország dolgaiba. De jó néhány fiatal is eljön, ha ideje engedi, ezek közül az egyetemisták és főiskolások közül sokan beléptek a GTTSZ ifjúsági tagozatába is. Köztudott, hogy van egy jelentős értelmiségi réteg, amely aktívan érdeklődik a társadalmi jelenségek, történések – az ország helyzete, fejlődési lehetőségei – iránt, de nem nagyon találnak olyan fórumot, ahol mélyebb ismereteket szerezhetnének a részletekről, és szakvéleményt nyilváníthatnának az aktuális témákról. Ezt a hiányt igyekszik pótolni a GTTSZ.
– Hányan vesznek részt az előadásokon?
– Ez a terem méretétől is függ, általában 50-60 fős nagyelőadókat tudunk kibérelni, de például a Magyar Tudományos Akadémián megtartott 25 éves jubileumi rendezvényünkön közel százan vettek részt. Akik nem tudnak személyesen eljönni, megkapják a kiadványainkat, és van egy korszerű honlapunk is, ahonnan letölthetők a korábban elhangzott előadások. A weboldal látogatottsági és letöltési adatai szerint egyre nagyobb az érdeklődés irántunk.
– Milyen témák kerülnek terítékre?
– Két kérdéskörrel visszatérően is foglalkozunk, az egyik a mindennapok pénzügyei, amit a Diákhitel Központ jóvoltából tudunk megtenni. Köztudott, hogy Magyarországon még ma is alacsony a kártyás fizetések aránya, ezért fontosnak tartjuk, hogy a fiatalok is tisztában legyenek a korszerű fizetési technikákkal, tudják, hogyan és hova érdemes befektetni, de a diákhitellel kapcsolatos részletekről is tájékoztatni kell őket. A másik kiemelt téma a monetáris politika, ezeket az előadásokat az MNB támogatja. Szinte minden alkalommal kiderül, hogy sok félreértés van a korszerű monetáris politika működésével kapcsolatban. Az előadók rámutatnak az eddig elért eredményekre, ismertetik a kormányzati elképzeléseket, és bemutatják, hogy ez a konstrukció hogyan és mennyire segíti a magyar gazdaság fejlődését.
– Melyek voltak az utóbbi öt év kiemelt, az átlagnál nagyobb érdeklődést kiváltott eseményei?
– A legnépszerűbb témák az energiagazdálkodás, a környezetvédelem, a fenntartható fejlődés feltételei és a biztonságpolitika voltak. Szerveztünk például egy kihelyezett előadást és bemutatót a Terrorelhárítási Központban, ahova több mint hatvanan jöttek el. A TEK tevékenységének ismertetése utáni fórumon kifejezetten izgalmas kérdésekre kaphattak választ az érdeklődők. Telt ház volt a Paks II.-ről szóló legutóbbi tájékozatón is, ahol komoly viták alakultak ki: a környezetvédők észrevételeket, kifogásokat fogalmaztak meg, mert szerintük az ország energiaellátása megújuló energiával is megoldható lenne. Van egy hon- és rendvédelmi tagozatunk is, a tagokkal legutóbb a Katasztrófavédelem központjában jártunk, ahol egy előadás keretében a feladatokról, a technikai felszereltségről, a fejlesztési elképzelésekről és a gazdálkodásról kapott tájékoztatást a hallgatóság. Az érdeklődést jól mutatja, hogy az egyórásra tervezett találkozóból végül majdnem három óra lett.
Évente több mint húsz telt házas rendezvényt szerveznek, a tudomány és a gazdaság neves szakértőinek előadásait fórum és vita követi, a letisztult, érvekkel alátámasztott szakvéleményeket időnként előterjesztésekben is összefoglalják, amelyekben javaslatokkal segítik a kormányzati döntések előkészítését. A 25 éves Gazdálkodási és Tudományos Társaságok Szövetségének előadásain rendre olyan, közérdeklődésre számot tartó témák kerülnek terítékre, amelyekről mindenki szeretne tudományos igényű háttér-információkat kapni.
(Cikkünk nyomtatásban 2018 februárjában jelent meg a Biztonságpiac Évkönyvben. A -szerk- megj.)
