Elfogadta a kormány Magyarország nemzeti biztonsági stratégiáját. A határozat, amelynek szövege a keddi Magyar Közlönyben jelent meg, szerdán lép hatályba.
A stratégia célja, hogy az értékek és érdekek számbavétele, valamint a biztonsági környezet elemzése alapján meghatározza azokat a nemzeti célokat, feladatokat és átfogó kormányzati eszközöket, amelyekkel Magyarország a nemzetközi politikai, biztonsági rendszerben érvényesítheti nemzeti biztonsági érdekeit.
Magyarország biztonságpolitikájának alapvető keretét a NATO- és EU-tagság jelenti – állapítja meg a stratégia, hangsúlyozva azt is, hogy a határon túli magyarság különleges helyet foglal el a biztonságpolitikában. A dokumentum emlékeztet, hogy az észak-atlanti szerződés 5. cikke, a kollektív védelem Magyarország biztonságának sarokköve, hozzáfűzve, hogy az aktív hozzájárulás a kollektív védelemhez és biztonsághoz az ország legfontosabb biztonságpolitikai kötelezettsége.
Magyarország nemzeti biztonsági stratégiájának szövege ezen a linken érhető el
A dokumentum kitér arra is, hogy Magyarország mind földrajzi, mind gazdasági értelemben nyitott ország, és földrajzi adottságai kiemelten sebezhetővé teszik, különösen az energiabiztonsággal, az ellátási útvonalakkal és a környezeti biztonsággal összefüggésben. A stratégia szerint a gazdaság nyitottsága, a nemzetközi gazdasági környezetbe való beágyazottsága fokozottan kiteszik Magyarországot a kedvezőtlen nemzetközi gazdasági folyamatok, válságok begyűrűző hatásainak.
Magyarország biztonságpolitikai környezetéről szólva a stratégia arra hívja fel a figyelmet, hogy a biztonság fogalma egyre átfogóbb, a folyamatosan változó biztonsági környezetben a kihívások, kockázati tényezők és fenyegetések ma már az egyének, közösségek, államok és régiók szintjén, valamint globális szinten jelennek meg. Mára elengedhetetlenné vált a biztonság politikai, katonai, gazdasági és pénzügyi, társadalmi, ezen belül emberi és kisebbségi jogi, valamint környezeti összefüggéseinek együttes kezelése. Egyre inkább előtérbe kerülnek azok a biztonságpolitikai kihívások, amelyek kezeléséhez átfogó és összehangolt politikai, gazdasági és – szükség esetén – katonai fellépésre van szükség.
Egy Magyarország, illetve szövetségesei ellen irányuló, hagyományos fegyverekkel végrehajtott támadás veszélye jelenleg elenyésző – állapítják meg -, továbbra sem lehet azonban figyelmen kívül hagyni bizonyos hagyományos kockázatokat és fenyegetéseket. Még az euroatlanti térségben sem sikerült mindenhol lezárni az elmúlt évtizedek konfliktusait, amelyek következtében egyes szomszédos régiók biztonsága is törékeny, és – mint azt a közelmúlt nemzetközi eseményei is példázzák – Európában és szomszédságában a 21. század elején is előfordulhat, hogy a katonai erő kap elsődleges szerepet egy regionális konfliktusban.
A stratégia szerint globalizált világunkban a biztonság nem a határoknál kezdődik. A távoli biztonsági veszélyforrások „drámai gyorsasággal kerülhetnek határainkon belülre”. A terrorizmus, a tömegpusztító fegyverek és hordozóeszközök globális terjedése, valamint egyes régiók erőteljes fegyverkezése növelik a bizonytalanságot, és növekvő veszélyt jelentenek Magyarország és az euroatlanti rendszer biztonságára.
A nemzetbiztonsági stratégia csak összkormányzati megközelítés, részvétel és megfelelő források hozzárendelése esetén lehet sikeres – áll a dokumentumban.
A stratégia szövege szerint a globális pénzügyi-gazdasági válság példátlan kihívás elé állítja az egész euroatlanti közösséget. „Az elhúzódó és mély válság gyengíti a fejlett országok, köztük hazánk biztonsági intézményrendszerét, a nemzetközi szervezetek és együttműködési keretek kohézióját, és csökkenti a biztonság erősítésére fordítható forrásokat”. Ezért ezzel összefüggésben is tovább erősödik a szövetségesi együttműködés, valamint a többnemzeti együttműködésben rejlő lehetőségek tudatosabb kihasználásának jelentősége.
Magyarországnak a világban betöltött helyéről és érdekeiről szólva a dokumentum mindenekelőtt kiemeli, hogy az ország egyetlen államot sem tekint ellenségének, vitás kérdéseit az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) alapokmányának elveivel és a nemzetközi jog normáival összhangban, békés eszközökkel kívánja rendezni.
Magyarország alapvető biztonsági érdekének tekinti szuverenitásának, területi épségének és alkotmányos rendjének védelmét, az ország stabilitását, gazdasági, társadalmi és kulturális fejlődését, az emberi jogok és alapvető szabadságjogok érvényesülését. Nemzeti biztonsági érdekének tekinti továbbá a nemzetközi béke, biztonság és együttműködés fenntartását, a demokrácia térnyerését, az euroatlanti térség, különösen a Magyarországhoz földrajzilag közel eső térségek és a szomszédos országok stabilitását, az euroatlanti integráció további mélyítését.
Magyarország nagy jelentőséget tulajdonít a multilaterális szervezetek keretein belül megvalósuló biztonságpolitikai együttműködésnek és fellépésnek. Az ENSZ szerepe megkérdőjelezhetetlen a nemzetközi béke és biztonság fenntartásában – írják, hozzáfűzve, hogy az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet fontos szerepet játszik az európai biztonság és stabilitás előmozdításában. Magyarország konstruktívan hozzá kíván járulni ahhoz, hogy ezek a szervezetek minél jobban alkalmazkodjanak az új biztonsági kihívásokhoz, és lehetőségeihez mérten tevékenyen részt vesz misszióikban.
Forrás: MTI/Biztonságpiac.hu
