A Nap éltető és pusztító ereje címmel rendeztek egynapos konferenciát az Országos Meteorológiai Szolgálat központjában április 24-én. A hagyományosan a nyári szezon kezdete előtt megrendezett eseményen ezúttal a napsugárzásnak kitett emberi szervezetre leselkedő veszélyekre fókuszáltak az előadók.
A sugárterhelést sok földi tényező módosíthatja, így például a felhőzet, vagy az ózonréteg vastagsága. A leggyakoribb fajtája az UV sugárzás, mely általában úgy fejt ki roncsoló hatást, hogy először észre sem vesszük. Tóth Zoltán meteorológus előadásában a Napból eredő és a Földet elérő különböző sugárzások élő szervezetekre gyakorolt hatásait részletezte. A szakértő külön kitért a nagy magasságokban repülő pilótákra ható UV terhelésre: különösen a poláris (sarki régión áthaladó) útvonalon közlekedők vannak kitéve nagy dózisnak. A sugárzás – legyen szó átlagos UV terhelésről, vagy épp egy erőteljes napkitörés okozta háttérsugárzás-emelkedésről – károsítja a központi idegrendszert és negatívan befolyásolja a krónikus szívbetegségben szenvedők állapotát. Hazánkban az Országos Meteorológiai Szolgálat 1995 óta méri folyamatosan az UV sugárzást, illetve adja közre a méréseken alapuló UV indexet, amely nemcsak a strandolókat, hanem a szabadtéri munkákat végzőket – építőmunkásokat, hajósokat, halászokat, mezőgazdasági dolgozókat – is figyelmezteti a tartós napfénynek kitettség veszélyeire. A bőrpír, vagy a hámlás már figyelmeztető jelek, egyes esetekben azonban csak később jelentkeznek kóros tünetek.
Ugyancsak a konferencián adott elő Németh János szemész professzor, aki a Biztonságpiac.hu érdeklődésére felsorolt jó néhány, a napsugárzással összefüggő szemészeti tünetet, betegséget. A szemhéj daganataiért, illetve a kötőhártya különböző betegségeiért is gyakran a Napnak való túlzott kitettség felelős. Speciális eset az úgynevezett hóvakság, amely az UV túladagolás heveny tünete. Az ezzel járó fájdalmas, égő érzést válthatja ki a hegesztők esetében a munka során elkerülhetetlen fényhatás, amely ellen feltétlenül védőpajzs viselése kötelező. A szembe mélyen behatoló A típusú UV sugarak részben szürke hályogot, részben a szemfenéken többféle elváltozásokat (például időskori makula degenerációt) okozhatnak. Legveszélyesebbnek a szem belsejében kialakuló festékes daganatokat (melanoma malignum) tarthatjuk, melynek gondos orvosi kezelés mellett is lehet folyománya egyéb áttét. Magyarországon jelenleg nincs kellő számú adat arra nézve, hogy mely foglalkozások esetében nagyobb a fenti betegségek kockázata. Az orvosi gyakorlatban azonban tapasztalható, hogy a munkaidejük többségét a szabadban végzők esetében jelentősen nagyobb az ilyen betegségek előfordulási aránya. Szemünket közvetlenül védhetjük a megfelelő napszemüveggel, de hasznos lehet a szélesebb karimájú kalap árnyékoló hatása is, mindazonáltal nyáron kerülendő a déli órákban történő szabadtéri munka.
Wikonkál Norbert bőrgyógyász lapunknak nyilatkozva hangsúlyozta, hogy a nagy dóziusú, huzamosabb ideig elviselt sugárzás súlyos károsodásokat okozhat a bőrön, és az alatta meghúzódó szövetekben, illetve melanómák kialakulásához vezethet. Az UV B sugarak elsősorban a hámréteget érintik, leégés hatására bőrpír, gyulladás léphet fel, de hosszú távú hatására jelentkezhet a bőrdaganat is. Az UV-A tartomány nagyobb részét képviseli az UV sugárzásnak, bár égést nem okoz, de mélyre hatol, és az irharéteget károsítja. A kötőszövetes roncsolás eredményezi a bőr öregedését, ráncosságát. Jellemzően a mezőgazdaságban dolgozóknál figyelhető meg, hogy a napfénynek kitett bőrfelületek lényegesen öregebbnek tűnnek a fedett részekénél. Az ázsiai rizsföldeken dolgozók például évszázadok óta ruházatukkal is védekeznek az erős napfény ellen.
A konferencia egyik szervezője, Antal Z. László, a MTA TK Szociológiai Intézetének kutatója lapunknak elmondta, hogy évek óta figyelemmel kísérik azokat a munkahelyeket, ahol a dolgozókat érintő környezeti ártalmakra, így az UV sugárzásra is odafigyelnek. Kedvenc példája a soproni strand, ahol az összes alkalmazott kalappal és megfelelő felsőruházattal köteles védeni magát a napfény káros hatásai ellen. Ugyanakkor kudarcként élte meg a szakszervezeti vezetőkkel ez ügyben folytatott megbeszéléseit. A munkáltatókkal való tárgyalások során azonban nem vették napirendre, mondván, nincsenek abban a helyzetben, hogy erről is tárgyaljanak. A korábban Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőségen (OMMF) több sikerrel járt Antal László. Ott fontosnak ítélték meg, sőt a honlapjukra is feltették az erről szóló tájékoztató anyagot. Sajnos törvényi előírás továbbra sincs arról, hogy a szabadban dolgozókat UV sugárzástól védeni kellene, így a felügyelőség érdemben nem tud a dologgal foglalkozni. A munkahelyi pozitív példákat összegyűjtve azonban tervezi egy tájékoztató anyag összeállítását, mely nagyobb súlyt adhatna ennek a törekvésnek.
Forrás: Biztonságpiac.hu
Szerző: Matykó Károly