A kétkamarás román parlament együttes ülése nagy szavazattöbbséggel megerősítette Románia 2020-2024-es időszakra szóló nemzeti védelmi stratégiát, amelyet a második elnöki megbízatását tavaly decemberben megkezdő Klaus Iohannis államfő terjesztett a törvényhozás elé.
A NATO-tagországok kollektív védelmére és az ország saját intézményrendszerének megerősítésére alapozó új román védelmi stratégia tágabb összefüggésben a nemzetbiztonság külpolitikai, közrendvédelmi, oktatási, egészségügyi, gazdasági, környezetvédelmi, energetikai és kiberbiztonsági vetületeire is kiterjed.
„Romániának meg kell védenie polgárait, bárhol is tartózkodnának, szavatolnia kell biztonságukat, tiszteletben kell tartania jogaikat, intézményeit pedig a polgárok szolgálatába kell állítania. Románia ugyanakkor olyan ország, amely megvédi értékeit, érdekeit, jelképeit, de nemzeti javait és erőforrásait is” – hangsúlyozta Iohannis, amikor az ország nemzetbiztonsági testülete, a Legfelsőbb Védelmi Tanács május végén elfogadta a 2020-2024-re szóló védelmi stratégiát.
Románia főleg az Oroszország és a NATO viszonyának megromlásával, a terrorizmus terjedésével, valamint a hibrid hadviseléssel és a kiberbűnözéssel kapcsolatos fenyegetésekkel számol, ugyanakkor külpolitikája és biztonságpolitikája alappilléreinek tekinti az Egyesült Államokkal ápolt stratégiai partnerséget, valamint NATO- és EU-tagságát.
A parlamenti szavazás alkalmával a jobbközép Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) bejelentette, hogy nem szavazza meg a stratégiát, mivel az nem sorolja a nemzetbiztonsági kockázatok közé a korrupciót. A bukaresti parlament együttes ülése 311 szavazattal 4 ellenében 38 tartózkodás mellett fogadta el az új román nemzeti védelmi stratégiát.
