Huszonöt évvel az államszocializmus bukása után is érezhető az állambiztonsági minisztérium (Stasi) tevékenységének hatása az egykori NDK területén – mutatta ki egy felmérés, amely szerint a besúgóhálózat sűrűsége nagyban meghatározta a rendszerváltás utáni fejlődést.
A bonni nemzetközi munkaügyi kutatóintézet (IZA) tanulmánya szerint ahol a Stasi sok úgynevezett nemhivatalos munkatársat – besúgót – foglalkoztatott, ott gyengébb a gazdaság, alacsonyabb a választási részvétel és nagyobb mértékű a népességfogyás.
Az intézet kutatói a Stati iratanyagát kezelő hivatal kimutatásait vetették össze gazdasági-társadalmi mutatókkal. Először a járási szintig lebontva megvizsgálták, hogy hol mennyi besúgó dolgozott az állambiztonságnak, majd azt elemezték, hogy a Stasi jelenlétének, tevékenységének intenzitása milyen összefüggést mutat az 1989 utáni gazdasági, demográfiai folyamatokkal és a politikai részvétel alakulásával.
Az egykori NDK területe – hat német tartomány – az ország újraegyesülése óta elvesztette a lakosságának tizenöt százalékát Ez a népességfogyás pedig nagyjából negyven százalékban arra vezethető vissza, hogy az emberek olyan helyekről vándoroltak el, ahol különösen sok besúgó dolgozott.
A rendszerváltás idején megindult első kivándorlási hullám révén valószínűleg ördögi kör alakult ki, az első hullám váltotta ki a kilencvenes évek végén megindult másodikat, amellyel főleg fiatal és jól képzett emberek távoztak az ország nyugati részébe – vélekednek az IZA kutatói.
Adataik szerint ahol a Stasi jelenléte erős volt, ott tartósan gyengült a bizalom az emberek között és az állami intézményekkel szemben, ami tovább rontotta a gazdasági kibontakozás esélyeit. Ezt mutatja egyebek között, hogy a cégalapítások száma éppen azokban a térségekben a legalacsonyabb, amelyekben a legsűrűbb volt a besúgók hálózata.
A volt NDK területén együttvéve a munkanélküliségi ráta a jelenlegi kilenc százaléknál 1,8 százalékponttal alacsonyabb lenne, a százezer főre jutó szabadalmak száma pedig 13 helyett 19 lenne, ha nem károsodott volna a társadalmi bizalom a Stasi miatt, a választási részvételi arány pedig 1,8 százalékkal lenne magasabb. Mindent egybevetve az adatok arra utalnak, hogy „az állami megfigyelés gazdasági és társadalmi költségei nagyok és még mindig érezhetőek” — állapították meg az IZA kutatói tanulmányukban, amelyről a Die Welt című lap számolt be.
