Szakértők szerint egy kerület lakásbetörési statisztikáját befolyásolják az ott élők szociális körülményei, a lakosság és a rendőrség együttműködése, valamint a betörők lakóhelye is. A vagyonvédelmi és kriminológiai szakembereket a betörések számát a lakásállomány arányában, kerületekre bontva közlő otthontérképről kérdezte a távirati iroda.
A budapesti lakásbetörések gyakorisága nem mutat egyenes összefüggést az ingatlanok értékével és a tulajdonosok vagyoni helyzetével – vonta le a következtetést nemrégiben a Magyar Nemzet az FHB Bank által indított online szolgáltatás, az úgynevezett otthontérkép adatai alapján. A Belügyminisztérium 2008-2010-es, illetve a Központi Statisztikai Hivatal és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal adataira épülő összeállítás szerint a főváros II., X., XIX. és XXIII. kerületében kiemelkedően magas a lakásállományhoz viszonyítva a betörések száma.
Kó József, az Országos Kriminológiai Intézet munkatársa a betörők eltérő módszereivel magyarázta, hogy az ingatlanok értéke és a tulajdonosok jövedelme alapján kevésbé „ígéretes” dél-pesti kerületekben is gyakoriak a betörések. A kriminológus elmondta: ennek az elkövetői csoportnak egyik típusa a felkészült, technológiát is alkalmazó betörő, aki alaposan előkészíti a támadást, és azokat a lakóövezeteket veszi célba, ahol a gazdagabbak élnek. A betörők másik csoportja viszont a lakóhelye egy-két kilométeres körzetében, előkészítetlenül, sokszor autó híján gyalogosan indul rabolni. „Ezek az elkövetők nem a legjobb környéken laknak, és áldozataik is a hasonló körülmények között élők közül kerülnek ki” – tette hozzá.
A kriminológus szerint tehát egy kerületben a betörési gyakoriság annak a függvénye, hogy lakói között melyik betörőtípusból hány van, ez pedig a szociális és anyagi körülményektől, a munkanélküliség alakulásától függ, így a válság is hatással van erre a mutatóra.
Német Ferenc, a Személy- Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara elnöke azt emelte ki: ahol a közterületeket térfigyelő kamerákkal látják el, és sűrítik a járőrözést, ott csökken az elkövetések száma. Ezzel magyarázható, hogy a gyakran célponttá váló II. kerület két, szintén gazdag szomszédja, a III. és XII. kerület, valamint az ezeknél jóval szegényebb VIII. kerület az otthontérkép adatai szerint sokkal biztonságosabb. Hozzátette: egy kertváros közterületeit könnyebb lefedni kamerákkal, mint egy panelház lépcsőházát.
A kamara vezetője hangsúlyozta: ha a rendőrség és a civil szféra összefog, jelentős eredményeket érhetnek el; példaként a XIV. kerületet említette, ahol elmondása szerint a polgárőrség rendszeresen és folyamatosan járőrözik. Zugló az otthontérkép szerint is Budapest egyik legbiztonságosabb városrésze.
A Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) az otthontérkép forrásaival kapcsolatban arról tájékoztatta az MTI-t, hogy a belügyminisztériumi adatok az egységes nyomozóhatósági és ügyészségi bűnügyi statisztikából származnak. Ebben egy ügy adatai csak akkor jelennek meg, amikor lezárták, és nem akkor, amikor a jogsértést elkövették; tehát ez a statisztika csak többéves tendenciák kimutatására, elemzésére alkalmas, a bűnözés pillanatnyi helyzetéről nem szolgál információval.
Forrás: MTI
