A Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Kamara (SZVMSZK) teljes pénzügyi átvilágítását, felügyelőbiztos kinevezését, valamint a kamarával kötött együttműködési megállapodás visszavonását javasolja a belügyminiszternek a Magánbiztonsági Ágazati párbeszédbizottság (MBÁPB) – tudta meg a Biztonságpiac.hu.
A lapunk birtokába került, Pintér Sándor belügyminiszternek címzett levél szerint az MBÁPB elégedetlen a vagyonvédelmi kamara érdekképviseleti tevékenységével, márpedig a párbeszédbizottság társelnökei szerint ez elengedhetetlen a szakma, az ágazat problémáinak orvoslásához.
A szakmai kamara és az ágazati párbeszédbizottság viszonya már évekkel ezelőtt elmérgesedett, és szinte nincs olyan aktuális, a magánbiztonsági ágazatot érintő kérdés, amelynek olvasatai a két oldalon megegyeznének.
A párbeszédbizottság 2015. május 18-án keltezett levelében azt állítja, hogy az SZVMSZK szakmai irányelvek és kidolgozott követelményrendszer nélkül működik, illetve hoz a „munka világát” – értsd: a vagyonvédelmi ágazat életét – jelentősen befolyásoló döntéseket. Példaként említi a bizottság a dokumentumban a rezsióradíj kérdését, amelynek meghatározása az MBÁPB szerint – a mostani gyakorlattal szemben – nem a kamara feladata lenne. Mint azt érdeklődésünkre Mandrik István, a Magyar Biztonsági Vállalkozások Munkaadói Szövetségének (MBVMSZ) elnöke, az MBÁPB társelnöke kifejtette: az ágazati párbeszédbizottságokról szóló törvény a munka világát érintő kérdéseket a bizottságokhoz utalja. Így az MBÁPB szerint a vagyonvédelmi rezsióradíj meghatározása sem kamarai hatáskörbe tartozik, ennek megállapítása a bizottsága joga kellene legyen. A rezsióradíj kapcsán az MBVMSZ elnöke kifejtette: a munkaadók a minél magasabb bevételben, a munkavállalók pedig a minél magasabb bérekben érdekeltek, ezek az érdekek pedig szorosan összetartoznak és nem választhatók el egymástól.
Az SZVMSZK-nál megkeresésünkre azonban az MBÁPB állításaival éppen ellentétes kamarai szándékról számoltak be. Német Ferenc, a vagyonvédelmi kamara elnöke hangsúlyozta: az SZVMSZK volt az a szervezet, amely keresztülvitte a törvényalkotónál a rezsióradíj kérdését, miközben a korábbi ágazati egységfrontot megbontva az MBÁPB kifarolt a rezsióradíj bevezetésére a belügyi tárcának megtett, eredetileg közösen megfogalmazott javaslat mögül.
Míg az MBÁPB számos hiányosságot felró a szakmai kamarának – a bizottság számára például úgy tűnik, az SZVMSZK-nak nincs szervezeti és működési szabályzata -, addig a kamara elnöke számos olyan sikeres kezdeményezést említ (a kötelező szakmai továbbképzés lebonyolítása, a rezsióradíj bevezetése, a panaszkezelési tevékenység beindítása), amely Német Ferenc szerint a magánbiztonsági ágazat felemelkedését szolgálták az elmúlt időszakban. Az elnök rámutatott: míg az SZVMSZK a közelmúltban kezdeményezte a széles szakmai egyeztetést és együttműködést az ágazat munkaadói oldalával és a szakszervezetekkel egyaránt, addig az MBÁPB most érdemi javaslatok és a konstruktív együttműködés szándéka nélkül támadást indított a kamara ellen.
Mandrik István érdeklődésünkre ugyanakkor hangsúlyozta: a miniszternek címzett májusi levelükben nem a kamarát akarják kikezdeni, ellenkezőleg: a szakmának egy erős érdekképviseleti szervezetre van szüksége. Márpedig a kamara jelenlegi működése alapján ez nem látható. Kidolgozott szakmai irányelvek és követelményrendszer nélkül az ágazat a kontárok és a kóklerek szabad prédája lett, ahol a legnagyobb a költségvetési csalás és a fekete foglalkoztatás – fogalmaz az MBÁPB a belügyminiszternek küldött levélben.
Az MBÁPB-nél hangsúlyozták: a kamarának a „munka világát” érintő kérdésekkel nem lenne szabad foglalkoznia, csupán érdekképviseletet kellene ellátnia, ezt a közfeladatot azonban nem látja el.
Mandrik lapunknak kijelentette: hiányzik a szakma általános érdekképviselete, és mivel ezt a feladatot a a törvény kamarának dedikálta, ezért az SZVMSZK-tól várták volna a megoldást. Ezzel szemben a kamara nem dolgozta ki a szakmai minimumokat, nincs általános szakmai etikett arról, hogy hogyan kell a vagyonvédelmi feladatokat ellátni, a munkákat elvégezni. A kamara költségvetésében csupán alig néhány ponton jelenik meg az érdekképviseletekre fordított összeg az SZVMSZK tényleges forrásfelhasználásában.
A május közepén a belügyminiszternek megküldött levelében az MBÁPB kamarai felügyelőbiztos kinevezését, a szervezet teljes pénzügyi átvilágítását, valamint a kamarával kötött együttműködési megállapodás visszavonását javasolta. A párbeszédbizottság levelére cikkünk megjelenéséig semmilyen visszajelzés nem érkezett a belügyi tárcától.
Vagyonvédelmi rózsák háborúja, kb. 400. felvonás. Gondolom a végrehajtói kamarával történtek adhatták a tippet a levél megírásához, de itt előre lehet borítékolni, hogy nem fog az történni, ami a végrehajtói kamarával most történik. Ha az emlékezetem nem csal, akkor évekkel ezelőtt – a válság után nem sokkal – a MBÁPB-ház akart bevezettetni egy min. vállalási díjat, akkor 4 cég + a Kamara-ház nem volt benne, ha jól olvasom, most meg fordult a kocka, most a MBÁPB-ház hátrált ki. (Kicsit olyan ez mint a brazil szappanopera, amiben mikor Esmeralda látni kezd, akkor a szerelme Leoncio vakul meg.) Szerintem ebből is világosan látszik, hogy sose lesz kiegyezés köztük, mert a hatalomért, az ágazat irányításáért folyik köztük a küzdelem, szerintem.