Az önálló magánbiztonsági kamara megalakulásához jogszabályi változásokra van szükség, ennek feltételei pedig már az idén vagy 2020-ban adottak lehetnek – mondta a Biztonságpiacnak a Személyi, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara (SZVMSZK) elnöke. Fialka György szerint a vagyonvédelmi piacon mostanra kialakult egy elit szolgáltatói réteg, miközben az ágazat továbbra is jelentős munkaerőhiánnyal küszködik, aminek oka részben az elvándorlás.
— Melyek voltak az SZVMSZK életében a legfontosabb események az elmúlt esztendőben?
— A kamara már korábban megkezdett átalakítása 2018-ban is folytatódott. Az elmúlt esztendőben rendbe tettük a kamara pénzügyi helyzetét, rendeztük a tartozásokat, igaz, a gazdasági stabilitáson van még mit javítani. Tavaly megindult az új típusú oktatás, frissítettük a vagyonőrök kötelező továbbképzésének vizsgakérdéseit, ezenkívül megkezdődött a 16 órás képzés és vizsgáztatás azok részére, akiknek korábban felmentésük volt. Az SZVMSZK az elmúlt évben megerősítette felsőoktatási kapcsolatait, ennek jegyében a kamara meghosszabbította együttműködését a Nemzeti Közszolgálati Egyetemmel (NKE), az Óbudai Egyetemmel pedig közösen létrehoztuk a biztonságtechnikai mérnökök kamarai csoportját. A győri Széchenyi István Egyetemmel szintén együttműködési megállapodást írt alá a kamara, de az SZVMSZK a Pannon Egyetemen zajló információbiztonsági képzésben is közreműködött. Amennyiben a kamarára vonatkozó törvényi szabályozás lehetőséget biztosít, létre kívánjuk hozni az SZVMSZK it-biztonsági ágazatát.
— Korábban többször is hangoztatták, hogy egy megtisztított profilú magánbiztonsági kamara létrehozása a céljuk. Hol tartanak ezek a törekvések?
— Az imént említett kamarai it-biztonsági ágazat tulajdonképpen már a magánbiztonsági kamara megalakulása előszobájának tekinthető. A Belügyminisztériummal, valamint más társszervezetekkel együttműködésben előkészítettük az egész magánbiztonságra vonatkozó jogszabály szerkezetét. Ebben kiemelkedő szerepe van például az NKE magánbiztonsági tanszékének, ahol Christián László tanszékvezető irányításával egy nemzetközi tanulmány készült arról, hogyan kellene a magánbiztonsági kamarát megszervezni, erre pedig javaslatokat is kidolgoztak. Az önálló magánbiztonsági kamara – a tervek szerint – akár már az idén létrejöhet, de a Belügyminisztérium (BM) az eddigi közös munka során azt jelezte, hogy ez inkább az év végén vagy 2020-ban történhet meg. Az SZVMSZK 2018-ban rendezte meg az első országos konferenciáját, ahol több előadás is foglalkozott a kamara jövőjével, szerkezetével és feladataival.
— Milyennek ítéli meg a jelenlegi piaci környezetet, amelyben az önálló magánbiztonsági kamarát is létre kívánják hozni?
— A vagyonvédelmi cégek számának csökkenése egyfajta piactisztulásnak tekinthető, de a Nemzeti Adó- és Vámhivatal statisztikái szerint a feketegazdasági esetek továbbra is jelen vannak a szakmában, időről időre látványos felderítésekről hallunk a vagyonvédelemben. Igaz, az adatok csökkenő trendet mutatnak, de e tekintetben a vagyonvédelem az élelmiszeriparral együtt továbbra is az élvonalban van. A javuló tendencia ugyanis nem jelenti azt, hogy kielégítő a helyzet, a kirívó gazdasági bűncselekmények jelentősen visszavetik a vagyonvédelem tisztulását, amellett, hogy ebben az ágazatban is óriási a munkaerőhiány. Ennek hátterében javarészt az áll, hogy a vagyonvédelemből rengetegen mentek külföldre dolgozni.
— Ezen a helyzeten mennyire lehet piacszabályozási eszközökkel segíteni?
— A magánbiztonsági törvénynek mindenképpen változnia kell a kamara szabályozását érintő kérdésekben: meg kell erősíteni a kamara és a tagság közötti függőségi viszonyt. Mindezek mellett a felügyeleti tevékenységet, valamint a jogosultságok kezelését is jogszabályi szinten kell rendezni, ezeket a jogosítványokat pedig kamarai hatáskörbe kell adni, hasonlóan ahhoz, ahogy az orvosi vagy az ügyvédi kamarák működnek. Ezenkívül a vagyonvédelmi vállalkozások szakszerű működése feltételrendszerének ellenőrzését és a működési jogosultság kiadását is a kamara hatáskörébe kellene delegálni. Szükségesnek tartjuk a vagyonőr-igazolványok rendszerének megújítását. E szerint a vagyonőrök egy elektronikus igazolványt kapnának, amely elektronikusan tárolja a vagyonőr képzési bizonyítványait és referenciáit. Mindez jelentősen megkönnyítené a vagyonőrök alkalmazását is. Ezenfelül szeretnénk, ha a vagyonőröknél is bevezetnék a továbbképzési kreditrendszert, amely többek között a vagyonvédelmi cégeket irányító menedzserekre is kiterjedne.
— Ilyen körülmények között hogyan értékeli a piaci szolgáltatások minőségének alakulását?
— Láthatóan kialakult egy elitréteg a piacon, amely erőteljes igényt mutat a minőség és a tisztulás irányába. Lényeges, hogy a vagyonvédelmi szolgáltatások árazása is egyre határozottabban közeledik a BM által meghatározott rezsióradíj szintjéhez. Emellett az is jellemző, hogy ez az elit piaci réteg az ár-érték feltételeket is betartja, és nagy hangsúlyt helyez a minőségbiztosított szolgáltatások ellátására, valamint a szakemberek speciális képzésére. Bár ez a réteg megerősödött, még mindig csak a piac tíz-húsz százalékát jelenti. Szerencsére egyre kevesebb vállalkozás jelenik meg a „fekete sávban”, miközben a megrendelők is kezdik megérteni, hogy aranyat csak aranyárban lehet venni… Az elittársaságoknál a szolgáltatás komplexitását helyezik előtérbe, és nem csupán vagyonőröket kínálnak, hanem szolgáltatásaikat kiegészítik kockázatelemzéssel, és technikai támogatást is adnak. Ezek a vállalkozások nem több őrt igyekeznek ráerőltetni a megbízóra, hanem a vagyonvédelem egységességére helyezik a hangsúlyt. Mindezek mellett az elmúlt időszakban számos olyan új szakma is megjelent, amelyek ugyan a klasszikus vagyonvédelemben nincsenek aposztrofálva, de határozott igény mutatkozik irántuk. Ilyenek például a kárelemzés, az iparbiztonsági, környezetvédelmi feladatok. Szándékaink szerint ezek a magánbiztonsági szabályozásban már nevesítve lesznek, hiszen – a piaci igények szerint – egyértelműen a vagyonvédelem témakörébe tartoznak.
(Az interjú a Biztonságpiac 2019 évkönyvben jelent meg, tavaly februárban.)
