Azt, hogy a NATO keddtől Finnországot is tagországai között üdvözölheti, „talán az egyetlen dolog, amit Putyinnak köszönhetünk” – jelentette ki Antony Blinken amerikai külügyminiszter Brüsszelben a szervezet főtitkárával, Jens Stoltenberggel közösen tett nyilatkozatában.
Mint mondta, Oroszország Ukrajna elleni háborúja számos országot késztetett arra, hogy többet tegyen a védelméért, illetve annak érdekében, hogy ne érhesse katonai agresszió.
Blinken elmondta, hogy a júniusban Vilniusban megrendezendő NATO-csúcstalálkozón a vezetők meg fogják erősíteni „mind politikai, mind gyakorlati szempontból” az Ukrajnának nyújtott támogatásukat, és kötelezettséget vállalnak a szövetség védelmi képességeinek továbbfejlesztése mellett.
Hangsúlyozta: folytatni kell a NATO és a világ más országai közötti új partnerségek kiépítését, különösen az ázsiai és csendes-óceáni térségben. „Az elmúlt néhány évben azt tapasztaltuk, hogy az Egyesült Államok és Európa, valamint az ázsiai térség között nagyobb a közeledés, mint az elmúlt három évtized folyamán, abban a tekintetben, hogy hogyan tudunk hatékonyan megfelelni korunk kihívásainak” – jelentette ki.
Stoltenberg szerint a globális biztonság fenntartása végett a NATO erősítené kapcsolatait az ázsiai, csendes-óceáni térségbeli partnereivel is. „Egy olyan világban, ahol Oroszország és Kína egyre közelebb áll egymáshoz, egyre fontosabbá válik az Ausztráliával, Új-Zélanddal, Japánnal és Dél-Koreával folyó együttműködés” – emelte ki.
A főtitkár arra is felhívta a figyelmet, hogy vilniusi csúcstalálkozón várhatóan a NATO-tagállamok vezetői megállapodnak abban, hogy a hazai össztermékük két százalékát a védelemre fordítandó kiadásokra vonatkozóan nem felső, hanem alsó határnak kell tekinteni, és ezt a célt minden tagországnak maradéktalanul teljesítenie kell.
