A nagyhatalmi képességek alapján Kína felemelkedését és az Európai Unió hanyatlását vetítik előre a különböző elemzések – mondta Tálas Péter biztonságpolitikai szakértő a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Ludovika Szabadegyetemének nyitó előadásán kedden Budapesten.
Az egyetem nemzetközi intézetének vezetője, Stratégiai és Védelmi Kutató Központjának igazgatója kiemelte: a globális hatalom továbbra is az Amerikai Egyesült Államok marad, Kína és Oroszország regionális nagyhatalmak. A nemzetközi kapcsolatok új rendszere, az új hatalmi realizmus Kelet-Közép-Európának – azon belül Magyarországnak – nem kedvez.
Az, hogy egy állam mekkora hatalommal bír a nemzetközi politikában, elsődlegesen a katonai hatalomtól függ, attól, rendelkezik-e olyan jelentős, a világ bármely részén bevethető modern hadsereggel, amely hosszú távon fenntartható. A következő tényező a világgazdaságban betöltött szerepe, a gazdasági teljesítménye, amelynek mérőszáma leggyakrabban a bruttó nemzeti össztermék.
Kína a GDP-t tekintve hamarosan utoléri az Egyesült Államokat. Ezzel együtt viszont azt is nézni kell, mekkora lakosság állítja elő azt a GDP-t. Szintén a gazdasági hatalomban fontos tényező a csúcstechnológia, de legalább ennyire a társadalom technológiai kultúrája is.
Fontos a diplomáciai hatalom, az, hogy az ország mennyire képes meghatározni a nemzetközi politika napirendjét, mekkora a beleszólása a döntésekbe. A nemzetközi hatalom legfontosabb szereplői az ENSZ Biztonsági Tanácsának (BT) tagjai. A háború és béke kérdéséről legálisan egyedül az ENSZ BT dönthet.
Fontos tényező – bár sokszor nem veszik figyelembe – az ország kulturális hatalma, vagyis az ország társadalmi berendezkedése, társadalmi vonzereje is. Ezek tekintetében Európa és az Egyesült Államok is vonzó.
Az, hogy egy ország politikai hatalommá tud-e válni, több adottságtól, képességtől is függ. Ilyen például a demográfia. A Nyugat demográfiai hullámvölgyben van, népességfogyás és elöregedés jellemzi. Ázsiában (Kínában és Indiában) egyaránt lassul a népesség növekedése, de a jövőben a nemi aránytalanságok gondot okozhatnak. Afrikában a következő években lakosságnövekedés várható, kulcsfontosságú, hogy ez miként befolyásolja majd a migrációt. Ennek megakadályozásához az afrikai államoknak fejlődniük kell, de erre segítség nélkül nem képesek.
A globális középosztály, amelyet jelenleg nagyjából 2 milliárd nyugat-európai és egyesült államokbeli ember alkot, a következő évtizedekben meg fog duplázódni. Nagy részük Ázsiában, Kínában fog felnőni.
A nemzetközi kapcsolatokat új hatalmi realizmus jellemzi, ami azt jelenti, hogy a regionális nagyhatalmaknak saját térségükben nagyobb érdekérvényesítő képességük van, mint egy domináns globális nagyhatalomnak. Ilyen például Oroszország a posztszovjet térségben, és ezt jelzi a Krím elszakítása is. Oroszország energetikai és nukleáris nagyhatalom, de komoly modernizációs kihívásokkal néz szembe.
Az Európai Uniót gyengülő kohézió jellemzi, geopolitikai súlya is csökken. Számos válság – a görög, a ciprusi és a spanyol is – előre látható volt. A legtöbb reformot Németország mellett, amely a hátán viszi az EU gazdaságát, a kelet-közép-európai országok vitték véghez, azt is kényszerből, a NATO-, illetve EU-csatlakozás feltételeként.
A NATO-t a hosszú és sikertelen missziói miatt stratégiai fáradtság jellemzi. Régóta probléma, hogy Európa nem akar elég forrást áldozni a biztonságára. E tekintetben „jól jött” az ukrán válság: ha nem költünk a védelmi képességeinkre, akkor a politikai elvárásaink sem fognak teljesülni – véli Tálas.
Forrás:MTI
