Az 1944-ben a németek által lerombolt Varsóról és a mai Mariupolról nyílt hétfőn fotókiállítás a lengyel fővárosban, a varsói felkelés 78. évfordulóján tartott rendezvényen Andrzej Duda lengyel elnök párhuzamot vont a két város sorsa között.
A Varsó egyik főterén, a Pilsudski téren megnyílt tárlatot úgy állították össze, hogy egymás mellett szerepelnek a háborús romokat és az áldozatokat is megjelenítő varsói és mariupoli fényképek.
Duda a megnyitón mondott beszédében elismerte: a fényképek brutálisak, „de brutális volt az is, ami itt, Varsóban zajlott a második világháború idején”, amikor a németek „kíméletlenül gyilkolták a főváros polgári lakosságát”. Hozzátette: jelenleg „hasonlóan kíméletlen az Ukrajna elleni orosz agresszió”.
Az államfő a következő nemzedékek szempontjából is fontosnak nevezte a történelem és a jelenkor bemutatását „úgy, ahogy van”. Maa a „civilizált világ kötelessége” az ukrajnai háborús bűntettek elszámolása – tette hozzá. Tomasz Karasinski történész, a kiállítás kurátora felidézte: a felkelés kitörésének napján, 1944. augusztus 1-én a szovjetek a fővárost átszelő Visztula másik partján álltak, és „nézték a lengyelek mészárlását, ma pedig a világ az ukránok mészárlását nézi”.
A tervek szerint a kiállítást több lengyel városban, valamint külföldön bemutatják.
A varsói felkelést a Honi Hadsereg, a londoni lengyel emigráns kormány fegyveres szervezete robbantotta ki. A szovjet Vörös Hadsereg nem sietett a német megszállás ellen felkelők segítségére, így a húszezer katona és kétszázezer civil életét követelő küzdelem két hónap után elbukott. A nácik bosszúból szinte a földdel tették egyenlővé a lengyel fővárost.
A lengyel háborús anyagi veszteségekről szóló, a napokban megjelenő jelentést tavaly elkészítő parlamenti munkacsoport vezetője, Arkadiusz Mularczyk vasárnap a PAP lengyel hírügynökségnek elmondta: csak a főváros veszteségei több mint 380 milliárd zlotyra (32,3 ezer milliárd forint) tehetők.
Varsót a háborúban a németek négy fő szakaszban rombolták le, az 1939-es támadás során a város épületeinek tíz százalékát, az 1943-as gettófelkelés és a gettófelszámolás során 15 százalékát, az 1944-es felkelés során 25 százalékát, a felkelés után további 30 százalékát rombolták le, így összesen a város 80 százaléka semmisült meg – magyarázta Mularczyk. A felkelés 78. évfordulóján országszerte tartanak megemlékezéseket, a varsói eseményen részt vett a lengyelországi látogatáson tartózkodó David Hurley ausztráliai főkormányzó is.
