Az EU külügyminiszterei hétfőn vita nélkül jóváhagyták az Oroszország és Krím ellen 2014. július végén bevezetett gazdasági szankciók 2016. január 31-ig (Krím esetében jövő júniusig) történő meghosszabbítását.
A korlátozó intézkedések meghosszabbításáról már márciusban elvi megállapodás jött létre az állam- és a kormányfők között. Ennek lényege, hogy a szankciós rezsimet a februárban aláírt, kelet-ukrajnai rendezést célzó minszki megállapodás maradéktalan végrehajtásától tették függővé. Mivel az ütemterv szerint az ukrán erőknek az év végén kellene átvenniük az orosz-ukrán határ ellenőrzését, ezért a szankciók feloldásának legkorábbi időpontja csak 2016 januárja lehet.
A hivatalos döntést elvileg a héten csütörtökön és pénteken összeülő Európai Tanácsnak kellett volna elfogadnia. Jól értesült források szerint azonban egyértelműen a rendkívül ingatag görög helyzet miatt már múlt héten nagyköveti szinten megállapodtak a gazdasági szankciók meghosszabbításáról, amit a külügyminisztereknek így csak meg kellett majd erősíteniük. A döntést előrehozását egyértelműen az az aggodalom indokolta, hogy a görög válság esetleges eszkalációja esetén megbomolhat a szankciós rezsimet illetően az EU egysége.
Emlékezetes, hogy az EU tavaly július végén négy területen vezetett be szektorális gazdasági korlátozó intézkedéseket Oroszország ellen annak érdekében, hogy agresszív magatartásának megváltoztatására bírja a moszkvai vezetést. A pénzügyi, az energia, védelmi szektort és a csúcstechnológiák exportját érintő korlátozások és az azok nyomában megindult tőkekivonás súlyos válságba, recesszióba taszította az orosz gazdaságot.
Alapvetően eddig mégsem értek el fordulatot az orosz politikában, amely a nyugati országok megítélése szerint a minszki megállapodást is csak részlegesen tartja be. A Nyugat néhány héttel ezelőtt Moszkvát vádolta a Marinka nevű ukrán település ellen az oroszbarát szakadárok által indított támadásban, amit a minszki békemegállapodás eddigi legsúlyosabb megsértésének tartanak.
Federica Mogherini, kül- és biztonságpolitikai főképviselő hétfőn referált a külügyminisztereknek, majd pedig csütörtökön és pénteken az Európai Tanácsnak ad tájékoztatást arról a stratégiai kommunikációról, amelynek célja, hogy hatékony választ adjon az orosz dezinformációs és propaganda kampányra Európában és főleg az orosz ajkú lakosság által benépesített területeken.
Diplomáciai források elmondása szerint átfogó kezdeményezések (például orosz nyelvű televíziós állomások) helyett a javaslat inkább egy kommunikációs egység és képesség kialakítását tartalmazza az Európai Külügyi Szolgálaton (EKSZ) belül. Az erre a feladatra rendelet stáb szeptemberben kezdené meg a munkát és az lenne a fő feladata, hogy gyors és hiteles válaszokat adjon a sajtó által felhasználható információk formájában az orosz kormány hazug állításaira és torzításaira — írja a bruxinfo.eu.
