Javaslatot tett az Európai Bizottság egy új európai rendszer létrehozására természeti katasztrófák megelőzése és kezelése érdekében – közölte Hrisztosz Sztilianidesz humanitárius segítségnyújtásért és válságkezelésért felelős uniós biztos Brüsszelben.
Az uniós biztos elmondta, az uniós polgári védelmi mechanizmus keretében létrejövő, természeti katasztrófák kezelését célzó rescEU nevű új európai rendszer kiegészíti majd a nemzeti erőforrásokat. A cél az, hogy az unió gyorsabban és hatékonyabban tudja támogatni a természeti katasztrófák, árvizek, erdőtüzek, földrengések vagy járványok sújtotta országokat.
Az új rendszert európai szintű tartalékot képez majd a polgári védelmi kapacitások hatékonyságának növelése és összehangolása érdekében.
Arra való tekintettel, hogy 2017-ben kétszáz ember veszítette életét Európában természeti katasztrófák által és több mint egymillió hektárnyi erdő vált tűz martalékává, az uniós bizottság két egymást kiegészítő cselekvési irányvonalra összpontosító javaslatot tett az európai szintű erősebb és kollektív válaszadásra, valamint a megelőzési és felkészültségi kapacitások javítására – közölte.
Az uniós biztos elmondta, a rescEU az európai veszélyhelyzet-reagálási kapacitás megerősítése által segítséget nyújt a tagállamoknak a katasztrófákra való reagálás terén akkor, ha a nemzeti kapacitások túlterheltek. A rescEU olyan eszközöket és erőforrásokat ölel fel, mint például tűzoltó repülőgépek és vízszivattyúk, városi kutató-mentő kapacitások, valamint tábori kórházak és sürgősségi orvosi csoportok. A rescEU valamennyi költségeit és kapacitásait teljes mértékben az Európai Unió finanszírozza, az uniós bizottság végzi az eszközök ellenőrzését és dönt azok bevetéséről.
Ezzel párhuzamosan a bizottság támogatja majd a tagállamok nemzeti kapacitásainak bővítését meglévő erőforrásaik átalakítási, javítási, valamint szállítási és operatív költségeinek finanszírozása révén. Jelenleg csak a szállítási költségeket fedezi. A katasztrófák megelőzése és katasztrófavédelmi felkészültség fokozása érdekében a javaslat felkéri a tagállamokat, hogy osszák meg az erre irányuló stratégiáikat annak érdekében, hogy az esetleges hiányosságokat közösen lehessen azonosítani és kezelni – húzta alá Sztilianidesz.
Végezetül a javaslat egyszerűsíti az adminisztratív eljárásokat annak érdekében, hogy csökkentsék az életmentő segítségnyújtásban bekövetkező késedelmeket – húzta alá az uniós biztos.
Az uniós polgári védelmi mechanizmus egy önkéntes alapú rendszer, amelyen keresztül az EU koordinálja a résztvevő tagállamok önkéntes hozzájárulásait a segítséget kérő ország számára. Az uniós polgári védelmi mechanizmus ember által okozott és természeti katasztrófákra reagálva aktiválható, de támogatja a katasztrófevédelmi felkészültséget és a megelőzést is.
Az uniós polgári védelmi mechanizmus magában foglal minden uniós tagállamot, valamint számos más résztvevő harmadik országot is, nevezetesen Izlandot, Norvégiát, Szerbiát, Macedóniát, Montenegrót és Törökországot. Az európai szolidaritás jegyében a rescEU kiterjed majd ezekre az országokra is. A mechanizmus 2001-es létrehozása óta több mint 400 katasztrófahelyzetet követett nyomon, és több mint 250 segítségkérést fogadott.
