A tömeges migráció és az ahhoz kapcsolódó terrorizmus, a hibrid fenyegetések, az álhírek, valamint az erősödő ukrán nacionalizmus veszélyeit hangsúlyozták a felszólalók a XXI. nemzetközi parlamenti NATO-konferencián.
Hende Csaba, az Országgyűlés törvényalkotásért felelős alelnöke köszöntőjében kiemelte: a nemzetközi kapcsolatok rendszerét kiszámíthatatlanság, bizonytalanság jellemzi. Azt mondta: az elmúlt években az euroatlanti térséget érő fenyegetések, komolyabbá és komplexebbé váltak, s az olyan veszélyek – mint a hibrid fenyegetés, a tömeges migráció, s az azzal összefüggő terrorizmus – a NATO tagállamok részérül új, közös megoldásokat igényelnek.
Az Országházban „Az euroatlanti térség jelenlegi kihívásai a hibrid fenyegetéssel a középpontban” címmel megrendezett rendezvényen Hende felhívta a figyelmet: napjainkra a kibertér az egyik legjelentősebb hadszíntérré vált, amelyben az egyes országok döntéshozatali mechanizmusának megzavarásától, a kritikus infrastruktúra elleni támadásig komoly támadásokra van lehetőség. Elhangzott, hogy a kiberbűnözésnek óránként ötvenezer áldozata van. Elmondta: egyes előrejelzések szerint 2020-ra négymilliárd ember lesz online, s az ehhez kapcsolódó okos eszközök száma 76 milliárd lehet.
Hende kitért arra is, hogy a terrorszervezetek az interneten névtelenségre támaszkodva, s a modern kommunikációs eszközök révén az eddigieknél több embert, egyre több fiatalt képesek elérni, s toborozni.
Az Országgyűlés alelnöke szerint mind a terrorveszély leküzdésében, mind a hibrid fenyegetések elleni fellépéshez fontos a társadalmi támogatottság. Ezért is fontos feladatként emelte ki, hogy a politikusok hangsúlyosabban vitassák meg választóikkal a biztonsági kérdéseket.
Siklósi Péter, a Honvédelmi Minisztérium védelempolitikáért felelős helyettes államtitkára kiemelte: az elmúlt években jelentős gazdasági, demográfiai, katonai, környezeti változások történek a világban, s mindezek nyomán a biztonsági helyzet romlik.
Kiemelte, hogy a közösségi média az információs hadviselés hadszínterévé vált.
Mint mondta: várhatóan emelkedik a jövőben, az úgynevezett bukott államok száma. Ezen felül számolni kell azzal is, hogy – korábban befagyott, illetve új – konfliktusok lehetnek a posztszovjet és a balkáni térségben is.
Siklósi hangsúlyozta, hogy Magyarország nehéz helyzetben van. Egyfelől Ukrajnának tartós hibrid válságot kell kezelnie, másfelől a következő években erősödő migrációs hullám várható, Európának tartós migrációs válságot kell kezelnie.
A NATO-nak és Magyarországnak is többet kell tennie, minden veszélyhelyzetre fel kell készülnie – szögezte le Siklósi.
Ennek kapcsán Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára felidézte: a magyar kormány üdvözölte azt a döntést, hogy a NATO növelje szerepét a nemzetközi terrorizmus elleni harcban. Elmondta: ebben a harcban Magyarország is részt vesz, s emlékeztetett, hogy 2018-tól kétszázra növelik a jelenleg Irakban állomásozó erőinek létszámát, amely a jelenlegihez képest mintegy harminc százalékos növelést jelent.
A KKM államtitkára is kiemelte, hogy az euroatlanti régió számos kihívással néz szembe, mint például az illegális migráció, s a terrorizmus. Ezek mellett viszont Magyar Levente, Ukrajnában erősödő szélsőséges nacionalizmus jeleire hívta fel a figyelmet. Mint kifejtette: azon felül, hogy „egyre magabiztosabban” állnak ki a magyar kisebbség jogait sértő ukrán oktatási törvény mellett, az utóbbi időben a nemzeti érzelmű szélsőségesek fel is léptek a kisebbségek ellen.
Ebben az ügyben az államtitkár nemzetközi fellépést szorgalmazott, mivel – mint elmondta – ez már nem csak Magyarországot érinti, Ukrajna többi szomszédsági kapcsolatában is zavarokat okozott. Úgy vélekedett, ez különösen fontos, amikor a NATO azon dolgozik, hogy megerősítse az elrettentő védelmet keleti határain.
Rasa Jukneviciene, a NATO Parlamenti Közgyűlés alelnöke kiemelt feladatok között az álhírek, rémhírek és a propaganda terjesztése elleni fellépés hatékonyabbá tételét sürgette.
A hibrid hadviselés tekintetében pedig konkrétan Oroszország fenyegetését hangsúlyozta. Azt mondta: a jelenlegi biztonsági környezetben úgy kell értékelni – s Litvániában is úgy tekintik – mint a „Kreml hadviselése a Nyugat ellen”.
Jukneviciene külön kiemelte Oroszország médiát érintő intézkedéseit, s a nyugati országok választásaiba való beavatkozási kísérleteit. A közgyűlés alelnöke szerint az euroatlanti közösség jelenleg is hibrid konfliktusban van a „putyini Oroszországgal”. Úgy véli az orosz elnök az „euroatlanti biztonság meggyengítésére” fókuszál.
